250 millió eurós kártérítést követelhetnek a franciák a meghiúsult tengeralattjáró-üzlet után
Franciaország kártérítést követelt, miután Ausztrália elvetette a vele kötött tengeralattjáró-szerződést az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal kötött új szövetség javára – ez volt az első eset a négy szövetséges közötti, egyre súlyosbodó diplomáciai vitában. A követelés azután hangzott el, hogy az ausztrál miniszterelnök tegnap azt állította, Franciaország már régóta tisztában volt az üzlettel kapcsolatos „súlyos aggályokkal”.
Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Gonzalo Fuentes
„Nyilvánvalóan szükség lesz kompenzációra. Tárgyalnunk kell a partnereinkkel, hogy lássuk, hogyan szándékoznak kilépni ebből a szerződésből, mivel vannak olyan záradékok, amelyeket aláírtak, van egy egész eljárás, amelyet előre megterveztek”
– mondta Gabriel Attal, a francia kormány szóvivője.
Attal nem részletezte, hogy Franciaország mekkora kártérítést vár azért, hogy Ausztrália felmondta a dízel-elektromos tengeralattjárók beszerzésére vonatkozó 72,8 milliárd fontos szerződést, és helyette a Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól származó nukleáris meghajtású technológiát választotta. Az ausztrál sajtó 250 millió euró körülire becsülte a Naval Groupnak – a francia vállalatnak, amely a tengeralattjárókat építette volna – fizetendő büntetést.
Pénteken Franciaország visszahívta nagyköveteit az Egyesült Államokból és Ausztráliából a megállapodás meghiúsulása miatt, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter pedig „nagyon szimbolikus” cselekedetnek nevezte a visszahívásokat, amelyek az elsők az országok közötti kapcsolatok történetében, „hogy megmutassuk, mennyire elégedetlenek vagyunk, és hogy komoly válság van közöttünk”.
Le Drian cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a bejelentést megelőzően előzetes egyeztetések folytak volna Franciaországgal, mondván, hogy „ez nem igaz”. A szövetségesek „nem bánnak egymással ilyen brutálisan, ilyen kiszámíthatatlanul, egy olyan jelentős partnerrel, mint Franciaország … Tehát valóban válság van” – mondta Le Drian. Ezek után az ellenzéki személyiségek és elnökjelölt-aspiránsok a francia politikai spektrum minden részéről megkérdőjelezték a NATO katonai szövetség jövőjét.
„Azt kell tudnunk, hogy az amerikaiak számára mi is számítunk-e, vagy a másodosztályban vagyunk. Ha a válasz nem elégít ki bennünket, akkor szeretném napirendre tűzni Franciaország részvételének kérdését a NATO-parancsnokságában”
– mondta Xavier Bertrand, a 2022-es elnökválasztás jobboldali befutója.
Emmanuel Macron francia elnök várhatóan a következő napokban tárgyal először amerikai kollégájával a bejelentés óta. A következő napokban telefonos eszmecserére kerül sor Emmanuel Macron és Joe Biden között, miután Biden ezt kifejezetten kérte. Biden kísérletet tett a békülésre, miközben Scott Morrison ausztrál miniszterelnök visszavágott a „kétszínűségről, megvetésről és hazugságról” szóló állításoknak, és azt mondta, hogy a franciákat figyelmeztették, hogy Ausztráliának „mély és súlyos aggályai” vannak a tervezett flottával kapcsolatban – írja az Independent.ie.
