Franciaország a bagettet jelöli az UNESCO szellemi kulturális örökségi státuszára

Elsőre meglepőnek hat a bagett jelölése, ám az adatok alátámasztják jogosultságát: a Planetoscope szerint Franciaországban évente megközelítőleg 10 milliárd bagettet fogyasztanak, ami azt jelenti, hogy másodpercenként 320 bagett kerül a franciák asztalára.

Amikor a koronavírus-járvány tavaly tavasszal elérte Franciaországot, a lezárások során ügyeltek arra, hogy a pékségek, mint alapvető üzletek nyitva maradhassanak a korlátozások idejére is. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Az egyetlen meglepetés így csak az volt a történetben, hogy milyen sok időt vett igénybe a jelölésről történő döntés, bár az UNESCO csak 2022 végén fogja kihirdetni döntését a bagettről.

A francia kormány jelezte, azért érezték szükségét a jelölésnek, mert szeretnék beépíteni a köztudatba a bagett jelentőségét, ugyanis az a franciák mindennapjainak szerves részét képezi, éppen ezért magától értetődő annak fontossága.

A francia minisztérium azonban felhívta a figyelmet egy jelentős tényre is: míg 1970-ben közel 55 ezer kézműves pékség működött az országban, ma már csak 35 ezer pékség működik Franciaországban.

Annak ellenére, hogy a bagettről mindenkinek Franciaország jut eszébe, hivatalosan csak 1920-ban kapta meg nevét, sőt egy törvényben határozták meg a bagettek tökéletes méreteit: minimum 80 grammnak és maximum 40 centiméteresnek kell lennie.

Ha kicsit mélyebbre ásunk, pár kérdést felvet a bagett eredete, az elbeszélések szerint ugyanis már a 18. században is igen népszerű volt a ropogós fehér kenyér, ám egyesek szerint August Zang osztrák péknek köszönhető a bagett létezése.

Az egyik legnépszerűbb elmélet pedig az, hogy annak idején Napóleon rendelte el, hogy a kenyereket hosszú rúd formában készítsék el abból a célból, hogy a katonák kényelmesebben tudják elpakolni felszerelésük mellé.

Más vélekedések szerint a bagett a 19. század végén jelent meg, a francia metró építésénél, amikor a legendák szerint azért találták ki a hosszúkás formát, hogy könnyebben el tudják osztani a munkások között.

Az UNESCO egyébként évente mintegy 100 különböző dolgot ruház fel az immateriális örökség státuszával, kizárólag abban az esetben, ha annak egy konkrét közösség is használója.

Az idei listán szerepel a finn szaunakultúra, a dél-koreai lámpásfesztivál, és egy fűnyíróverseny Bosznia-Hercegovinában, és természetesen a legendás francia bagett.