A francia államfő a döntést az X közösségi oldalon közzétett üzenetében indokolta meg, mondván: „A Közel-Keleten megvalósuló igazságos és tartós béke iránti történelmi elkötelezettségünkkel összhangban úgy döntöttem, hogy Franciaország elismeri a Palesztin Államot.” A hivatalos bejelentést Macron a szeptemberi ENSZ-közgyűlés során kívánja megtenni: „Ezt a döntést ünnepélyes formában fogom bejelenteni az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén ebben az évben.”

Európa meghatározó hangja szólal meg

Franciaország lépése különösen jelentős, hiszen az ország Európa egyik legnagyobb és legbefolyásosabb hatalma, és a bejelentés olyan uniós tagállamok után érkezett, mint Norvégia, Írország és Spanyolország, melyek szintén jelezték, hogy megkezdik a palesztin állam elismerésének folyamatát.

Az Al Jazeera beszámolója szerint legalább 142 ENSZ-tagállam – a szervezet 193 tagja közül – már elismerte vagy készül elismerni a palesztin államot. A legnagyobb nyugati hatalmak közül azonban több továbbra is elzárkózik ettől a lépéstől – ilyen például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország.

A francia bejelentés érzékeny geopolitikai pillanatban érkezett: Izrael gázai hadművelete miatt egyre erősebb az európai felháborodás. Az ENSZ szerint eddig több mint 59 000 palesztin vesztette életét a háborúban, miközben az izraeli hadsereg korlátozza a humanitárius segélyszállítmányokat, ami súlyos élelmezési válsághoz vezetett. Ezen a héten Franciaország az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada és további 21 Izrael-barát ország társaságában közös nyilatkozatban ítélte el az élelmiszersegélyek akadályozását, és felszólította Izraelt a háború befejezésére. A dokumentum határozottan kimondta: „a háborúnak most véget kell vetni.”

Kétállami megoldás: Francia diplomáciai konferenciát szervez

Macron korábban már jelezte, hogy eltökélt a palesztin állam elismerése iránt, most pedig külügyminisztere egy, a jövő héten megrendezendő ENSZ-konferencia társelnöke lesz, ami a régóta halogatott kétállami megoldás lehetőségeit vizsgálja.

Az Egyesült Királyság kormányfője, Keir Starmer pénteken egyeztetést tervez Macronnal és Olaf Scholz német kancellárral a gázai helyzetről. Starmer szerint a tűzszünet „utat nyithat Palesztina elismerése és egy olyan kétállami megoldás felé, amely garantálja a palesztinok és izraeliek biztonságát és békéjét.”

Macron a palesztin vezetés felé is jelezte szándékát. Egy Mahmúd Abbász palesztin elnöknek írt levélben részletesen is kifejtette, miként kívánja formalizálni az elismerést. Erre reagálva Husseín al-Sejk, Abbász helyettese azt mondta: „Ez az álláspont Franciaország elkötelezettségét tükrözi a nemzetközi jog iránt, és támogatja a palesztin nép önrendelkezési jogát, valamint független államunk létrehozását.”

A Hamasz is üdvözölte a francia bejelentést, közleményükben úgy fogalmaztak: „Ezt pozitív lépésnek tekintjük, amely igazságot szolgáltat az elnyomott palesztin népnek, és támogatja jogos önrendelkezési jogukat. Felszólítunk minden országot – különösen az európai nemzeteket és azokat, amelyek még nem ismerték el a Palesztin Államot –, hogy kövessék Franciaország példáját.”

Izrael dühösen reagált: „Ez a terror jutalmazása”

Izrael részéről éles kritikák fogadták a francia döntést. Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala nyilatkozatban utasította el Macron lépését: „Ez a lépés a terrorizmust jutalmazza, és annak kockázatát hordozza, hogy egy újabb iráni proxyállam jöjjön létre – ahogy Gáza is azzá vált.”

Az izraeli védelmi miniszter, Jichák Kac még tovább ment: „Ez szégyen, és a terrorizmussal szembeni megadás jele. Nem fogjuk megengedni egy olyan palesztin entitás létrejöttét, amely veszélyezteti biztonságunkat, létünket, és aláássa történelmi jogunkat Izrael földjéhez.”

A politikai földrengés hatása messze érhet

Bár a palesztin államiság kinyilvánítására már 1988-ban sor került – amikor Jasszer Arafat az első intifáda idején egyoldalúan kikiáltotta Palesztina függetlenségét -, az állam tényleges megvalósulását azóta is súlyos akadályok gátolják. Izrael jelenleg megszállva tartja a palesztin területeket, köztük Kelet-Jeruzsálemet, amelyet a palesztinok jövőbeli fővárosuknak tekintenek.

Az izraeli telepek terjeszkedése, melyeket a nemzetközi jog egyértelműen illegálisnak nyilvánít, szintén folyamatosan nehezíti a kétállami megoldást. A héten az izraeli parlament egy szimbolikus, de politikailag hangsúlyos határozatot fogadott el, amely nyíltan szorgalmazza a megszállt területek annektálását – ezek azok a területek, amelyeket Izrael 1967-ben foglalt el Egyiptomtól, Jordániától és Szíriától.

A szeptemberi ENSZ-közgyűlés így történelmi jelentőségű eseménnyé válhat, különösen akkor, ha más nagyhatalmak is Franciaország példáját követik. Az elismerés kérdése ugyanis nem csupán szimbolikus, hanem alapjaiban befolyásolhatja a közel-keleti rendezés jövőjét.