A vita alapját Durov májusi állítása képezi, mely szerint egy nyugat-európai ország kérésére – későbbi pontosítása alapján konkrétan a DGSE vezetőjétől – arra kérték, hogy blokkolja a román konzervatívokhoz köthető Telegram-csatornákat a választások előtt.

„Valóban volt lehetőségem találkozni Durov úrral, hogy megvitassuk a titkosszolgálatok és a titkosított üzenetküldő platformok közötti együttműködés kérdését, ami számunkra fontos biztonsági kérdés. Részletes eszmecserét folytattunk, és amennyire emlékszem, a találkozó végén Durov úr azt mondta, hogy az meglehetősen konstruktív és nagyon érdekes volt” – mondta Lerner az LCI francia televíziónak adott interjújában.

A DGSE vezetője egyúttal hangsúlyozta: „Nem utaztam Romániába a DGSE vezetőjeként.” A francia hírszerzés hivatalos közleményben is reagált az ügyre. Ebben határozottan tagadták, hogy bármilyen kérés érkezett volna a Telegram felé romániai politikai tartalmak eltávolítására. Mint írták, kizárólag arra emlékeztették Durovot, hogy „felelősséggel tartozik a terrorizmus és a gyermekpornográfia terjedésének megakadályozásáért a platformján”

Mindent tagadnak a franciák

Durov azonban május 18-án a saját X-oldalán azt állította: „Az egyik nyugat-európai ország megkereste a Telegramot, hogy vegyük le a román konzervatívokat támogató csatornákat a választások előtt. Ezt visszautasítottuk.” Ezt követően pontosított: a kérés Nicolas Lernertől, a DGSE vezetőjétől érkezett, még tavasszal.

A vállalkozó, aki már többször kiállt a szólásszabadság védelme mellett, később azt is közölte, hogy hajlandó tanúvallomást tenni az állítólagos külső beavatkozás ügyében. Véleménye szerint a francia hírszerzés „a terrorizmus és gyermekpornográfia elleni küzdelem ürügyén” próbálta megszerezni román, moldovai és ukrán felhasználók IP-címeit – jegyzi meg a cikkében a TASZSZ.

Az ügy komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, mivel érzékenyen érinti az online platformok és az állami szervek közötti határvonalat, különösen a választási időszakokban. A vita egyúttal ismét reflektorfénybe helyezi az olyan kérdéseket, mint az információszabadság, az adatvédelem és a titkosszolgálatok tevékenységének demokratikus kontrollja.