A fővárosiak már nem tudják tartani a lépést a folyamatosan és jelentős mértékben emelkedő bérleti díjakkal
Tovább mélyült a lakhatási válság, mivel a bérbeadók brutális mértékben emelik az árakat, a bérlők viszont nem keresnek annyit, hogy ki tudják fizetni.
Decemberben tovább nőtt a különbség a keresleti és kínálati árak között Budapesten: a bérlők átlagosan 215 ezer forintért kerestek kiadó lakást, míg a tulajdonosok átlagosan 249 ezer forintot kértek ingatlanaikért – írja az MTI a Rentingo.com legfrissebb felmérése nyomán.
A keresleti és a kínálati ár közötti immáron 16 százalékos különbségre 2020 vége óta nem volt példa. A portál rámutatott, a budapesti lakhatási krízis tovább fokozódott: noha a bérleti díjak 2024-ben mindössze 4,2 százalékkal emelkedtek, a lakbér a nettó átlagkereset 57 százalékát vitte el.
A beszámoló szerint 2023-ban 19 százalékkal nőttek az albérleti díjak, ami jelentősen rontotta a bérlők pénzügyi mozgásterét, így már nem tudták tartani a lépést az árak növekedésével.
A Rentingo.com adatai alapján a folyamatosan romló fizetőképesség miatt egyre nehezebb a 250 ezer forintot meghaladó havi díjért kiadni a lakásokat, és ez a helyzet várhatóan 2025 első félévében is fennmaradhat. Ugyanakkor a platform arra számít, hogy 2025-ben lassú kínálatnövekedés indulhat be az albérletpiacon.
Ebben szerepe lehet többek között a lejáró állampapírok utáni kamatoknak, melyekből többen akár ingatlanbefektetésre is fordíthatják a tőkét, ráadásul a várhatóan szigorodó Airbnb-szabályok miatt ezek az ingatlanok valószínűleg a hosszú távú bérletpiacot fogják erősíteni. A bérlők anyagi helyzetét ugyanakkor aligha lehet megjósolni.