Fordulópont előtt állhat a lakáspiac
A községekben 36 százalékos, a megyei jogú városokban 22 százalékos, a kisebb városokban pedig 7,7 százalékos volt a növekedés január és szeptember között éves összevetésben, a fővárosban ugyanakkor a lakásátadások száma 10 százalékkal zsugorodott.
MTVA/Bizományosi: Róka László
Az év első felében még kitartott a hazai lakásszektor növekedése, de már egyértelműen látszanak a ciklusforduló jelei – közölte az OTP Ingatlanpont ingatlanközvetítő csütörtökön az MTI-vel.
A KSH adatait idézve közölték: július és szeptember között 4,5 ezer újlakást adtak át, amely az elmúlt 12 év legjobb harmadik negyedévi eredménye, míg az első kilenc hónapban 13 617 lakás került átadásra, 7,7 százalékkal több a bázisidőszakinál.
A községekben 36 százalékos, a megyei jogú városokban 22 százalékos, a kisebb városokban pedig 7,7 százalékos volt a növekedés január és szeptember között éves összevetésben, a fővárosban ugyanakkor a lakásátadások száma 10 százalékkal zsugorodott.
Az eltérést részben magyarázza, hogy a kisebb településeken érvényesült a Covid-hatás költöztek ki a nagyvárosokból, míg a fővárosi nagyberuházások különösen megszenvedhették a közelmúlt nehézségeit, az építőipari drágulást, az ellátási láncok akadozását és a munkaerőhiányt – idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét. A szakértő szerint a másik ok, hogy a lakáspiaci változásokra rendszerint gyorsabban reagáló fővárosi lakáspiacon a lassulás is korábban tapasztalható.
Az építési engedélyek kiadásának száma is nőtt
A lakásépítési kérelmek (építési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések) száma január és szeptember között 15,8 százalékkal 25 984-re emelkedett, de itt is jelentős eltérések mutatkoztak településtípusok szerint – derül ki a jelentésből.
A fővárosban az előző év hasonló időszakához képest – alacsony bázisról – 99,3 százalékkal nőtt az új kérelmek száma, míg a megyei jogú városokban mindössze 1 százalékos volt az emelkedés. A kisebb városokban és a községekben pedig már visszaesést regisztráltak, az előbbiekben 7,3 százalékot, az utóbbiakban 2 százalékot.
Baranya megyében 109 százalékkal nőtt éves viszonylatban a lakásépítési kérelmek száma, a megyék többségében azonban már visszaesett az építési kedv, Tolna megyében 59 százalékos, Hajdú-Bihar megyében 34,3 százalékos, Bács-Kiskun megyében 28 százalékos csökkenést mért a KSH.
Valkó Dávid a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a lakásépítésnek. Az újlakásokra vonatkozó 5 százalékos áfa kétéves meghosszabbítása akár az új kérelmek visszaesését is hozhatja a negyedik negyedévben, mivel sokan a jelenlegi bizonytalan helyzetben a kivárás mellett dönthetnek – írta.
(MTI)
