A tudományos-fantasztikus műfaj akkor igazán erős, amikor saját valóságunkra reflektál, az Apple TV nagysikerű sorozata, a For All Mankind azonban nem pusztán tükröt tart elénk, hanem azt vizsgálja meg, miként alakult volna a történelem, ha egy kulcsfontosságú pillanat másként alakul.

A produkció azzal az egyszerű, mégis radikális felvetéssel indít, hogy mi történt volna, ha az űrverseny nem ér véget az Apollo 11 küldetésével, hanem évtizedeken át folytatódik, alapjaiban formálva át a technológiai fejlődést, a politikai erőviszonyokat és a társadalmi változásokat.

A történet szerint 1969 júniusában nem az Egyesült Államok, hanem a Szovjetunió juttatja elsőként emberét a Holdra, amikor Alekszej Leonov kitűzi hazája zászlaját a felszínen, ezzel pedig végérvényesen megszerzi a vezetést a hidegháborús presztízsharcban.

Az egyetlen módosítás

Ez az egyetlen módosítás teljesen új pályára állítja a világtörténelmet, hiszen a valóságban a szovjetek sosem jutottak el a Holdra, és az űrverseny néhány évvel később fokozatosan kifulladt. A sorozat világában azonban az amerikai kormány nem hátrál meg, hanem minden korábbinál nagyobb prioritást ad a NASA programjainak, mert a második hely a hidegháború logikája szerint egyet jelent a vereséggel.

Az egyes évadok évtizedről évtizedre haladva mutatják be az alternatív történelmet, miközben valós eseményeket alakítanak át és elvetélt projekteket emelnek be a cselekménybe, így például olyan nagyszabású űrtervek is megvalósulnak, amelyek a valóságban sosem jutottak túl a tervezőasztalon.

Ennek következtében a technológiai fejlődés nemcsak felgyorsul, hanem egészen más irányt vesz, hiszen az egymást követő küldetések kreatív mérnöki megoldásokat kényszerítenek ki, amelyek később a mindennapi életben is elterjednek. A sorozat jövőképe emiatt közelebb áll ahhoz az optimista vízióhoz, amelyet a múlt század sci-fi alkotói képzeltek el.

A változások nem olyan egyszerűek

Ugyanakkor a változások nem merülnek ki a rakétatechnikában, mivel az alternatív világban a zöldenergia gyorsabban és szélesebb körben terjed el, az elektromos autók általánossá válnak, az űrbányászat pedig olcsóbbá és hozzáférhetőbbé teszi az alternatív energiaforrásokat – írja a Collider.

Az űrverseny párhuzamosan zajlik az atomkorszak megszilárdulásával, ami komoly geopolitikai és társadalmi következményekkel jár, különösen a társadalom alsóbb rétegei számára.

A Szovjetunió holdraszállása jelentősen megerősíti Moszkva globális pozícióját, ugyanakkor az Egyesült Államok belpolitikája talán még drámaibb átalakuláson megy keresztül, mert a szovjetek tudatosan ráerősítenek az amerikai polgárjogi feszültségekre, és saját sikereiket újabb történelmi elsőbbségekkel bővítik.

Ez arra kényszeríti Washingtont, hogy átfogó reformokat hajtson végre a képviselet és az esélyegyenlőség terén, így a nők és a kisebbségek olyan vezető pozíciókba kerülnek, amelyek a valóságban sokáig elérhetetlennek tűntek. A polgárjogok kérdése emiatt nemcsak a Földön, hanem az űrprogramban is központi jelentőségűvé válik.

Mindenkinek ajánljuk

A későbbi évadokban az űrkutatás már nem kizárólag állami ügy, mert a magánszektor is komoly szereplővé lép elő, ami tovább élezi a versenyt és újabb etikai, gazdasági dilemmákat vet fel.

A For All Mankind ezzel nemcsak az alternatív történelmi sci-fi egyik legerősebb kortárs darabjává válik, hanem optimista, mégis realista képet fest arról, hogy a jelen döntései milyen irányba formálhatják a jövőt.

A For All Mankind azért különösen ajánlott a magyar nézők számára, mert ritka módon ötvözi a történelmi hitelességet, a karakterközpontú drámát és a nagyívű sci-fi világépítést úgy, hogy közben végig megmarad emberközelinek és izgalmasnak.

A sorozat alternatív történelmi alapötlete – miszerint a Szovjetunió nyeri meg az űrversenyt, és ezzel teljesen más irányba fordul a világ – már önmagában is rendkívül izgalmas a magyar közönség számára, hiszen itthon mindig nagy érdeklődés övezi a hidegháború korszakát és annak „mi lett volna, ha” forgatókönyveit.

A széria azonban nem áll meg a látványos űrjeleneteknél: a NASA mérnökeinek, űrhajósainak és családtagjainak személyes drámái, erkölcsi dilemmái és emberi konfliktusai adják a történet valódi erejét, ami a magyar nézők számára különösen vonzó, hiszen itthon mindig nagyra értékelik azokat a sorozatokat, amelyekben a karakterek fejlődése legalább olyan fontos, mint a cselekmény.