Egy új módszer azonban áttörést hozhat: földrengés‑érzékelők segítségével, a hangrobbanások alapján lehet valós időben követni a visszatérő törmelék útját. A probléma súlyosságát jól mutatta a 2022 novemberében történt eset, amikor Spanyolország és Franciaország 40 percre lezárta légterének egy részét, mert egy hatalmas kínai rakétafokozat várható visszatérése miatt fennállt a veszély, hogy Európára zuhan.

A lezárás több száz járatot érintett, és milliós károkat okozott – végül azonban a rakéta a Csendes‑óceán felett lépett be a légkörbe. A kutatás a Johns Hopkins Egyetem és az Imperial College London szakembereinek közös munkája, és a jövőben alapjaiban változtathatja meg az űrszemét‑monitoringot.

Miért nem elég a radar és a távcső?

A visszatérő űrszemét pályáját jelenleg radarral és optikai távcsövekkel próbálják előre jelezni, ám ezek a módszerek korlátozottak. A kutatás vezetője, Benjamin Fernando, a Johns Hopkins Egyetem posztdoktori kutatója így fogalmazott: „A világűr‑helyzetismereti radarok és az optikai követés nagyszerűek, amikor az objektum még pályán van. De amint néhány száz kilométer alá süllyed, a légkörrel való kölcsönhatások kaotikussá válnak, és nem mindig egyértelmű, hol fog visszatérni a törmelék.” – idézi a Space.com.

A földi radarok ráadásul ritkán helyezkednek el, és nehezen követik a széteső objektumokat. Ezzel szemben a világ nagy részén sűrű hálózatot alkotnak a szeizmikus érzékelők, amik eredetileg földrengéseket figyelnek, de érzékelik a robbanásokat, a közlekedés rezgéseit, sőt még a bálnák hangjait is.

A Shenzhou–17 modul útja mindent megváltoztatott

A kutatók ezeknek a szeizmikus szenzoroknak az adatait használták fel, hogy rekonstruálják a kínai Shenzhou–17 űrhajó egyik levált moduljának 2024 áprilisi visszatérését. A 1,5 tonnás darabról azt feltételezték, hogy a Déli‑Csendes‑óceán vagy az Észak‑Atlanti‑óceán felett zuhan majd le, ám Fernando szerint ezek a becslések „teljesen tévesek voltak.”

A kutatók 127 kaliforniai földrengés‑érzékelő adatait elemezték, és a hangrobbanás alapján megállapították, hogy a modul 40 kilométerrel északabbra haladt, mint ahogy azt az amerikai Űrparancsnokság előre jelezte. Egyes darabok akár Bakersfield és Las Vegas között is földet érhettek. „Ötvenmillió ember él azon a repülési útvonalon. Nem tűnik úgy, hogy bármilyen törmelék elérte volna a felszínt, de akár meg is történhetett volna.”

Miért fontos mindez?

A módszer nem előrejelzésre szolgál, hanem arra, hogy pontosabban meg lehessen találni a lehullott darabokat, különösen azokat, amelyek mérgező anyagokat tartalmazhatnak. „Egy szuperszonikus objektum mindig megelőzi a saját hangrobbanását. Mindig látni fogod, mielőtt hallanád. Ha a földet fogja érni, nem tehetünk ellene semmit. De lerövidíthetjük a törmelék megtalálásának idejét napokról vagy hetekről percekre vagy órákra.”

A kutató felidézte az 1978-as esetet is, amikor egy visszatérő orosz műhold radioaktív törmeléket szórt szét Kanada felett, amelynek nagy részét soha nem találták meg.

Segíthet eldönteni, valóban elégnek‑e a Starlink műholdak

A módszer arra is választ adhat, hogy mennyi űrszemét éri el ténylegesen a felszínt. A SpaceX azt állítja, hogy a Starlink műholdak teljesen elégnek a légkörben, ám sok szakértő ezt vitatja. Fernando szerint a jelenlegi helyzetben
„nincs mód arra, hogy ezt ténylegesen ellenőrizzük.”

„Ebben a tanulmányban megmutatjuk, hogy az amerikai szeizmikus hálózat képes követni a törmelék hangrobbanásait, ami lehetővé teszi a pálya, a sebesség és a süllyedési szög meghatározását, valamint a szétesési folyamat jellemzését.”

A jövőben a kutatócsoport akusztikus érzékelőket is bevonna, amik több ezer kilométerről is képesek hangokat érzékelni. „Az akusztikus szenzorok több ezer mérföldről érzékelik a jelenségeket. Képesek érzékelni a Starship rakéták indítását Alaszkából, miközben Texasból startolnak. A nyílt óceán felett is hallhatnák a visszatérések zaját, ami óriási előrelépés lenne, mert ott nincs szeizmikus adat és alig van radar.”

„A SpaceX állíthatja, hogy a Starlink műholdak a Csendes‑óceán felett semmisülnek meg, de ezt valójában semmilyen módon nem lehet ellenőrizni.”