Ismét eltűnhet a világ egyik legnagyobb tengere? Ez derül ki a kutatásokból
Bolygónk változásai erre a területre is hatással vannak, amely által később újra kiszáradhat, csakúgy, mint néhány millió éve.
Nagyjából 6 millió évvel ezelőtt, a miocén kor végén kiszáradt az ősi Földközi-tenger medencéje, amely eseményt napjainkban messinai sókrízisként ismerhetünk. Ennek oka a mediterrán medence elzáródása volt az Atlanti-óceántól. A Gibraltári-szoros elzáródása a tektonikus lemezek mozgásának következménye volt, a jelenség pedig napjainkban is zajlik, még ha emberi léptékben szinte láthatatlan mértékben is – idézik fel a beszámolóban.
Ma a Földközi-tenger – mely jelenleg mintegy 2,5 millió négyzetkilométeren terül el, és több kontinens számára is rendkívül fontos közlekedési és szállítmányozási útvonalat jelent – ismét kihívásokkal néz szembe, úgy mint a tektonikai mozgások, az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedése. Egyes kutatások szerint, amennyiben a Gibraltári-szoros valamilyen okból ismét elzáródna, akár emberi beavatkozás, akár természetes folyamatok miatt, a Földközi-tenger pár ezer év alatt újra eltűnhetne.
A tektonikai lemezek mozgásának komplexitása miatt azonban nehéz a jövőbeli szuperkontinensek konfigurációjának előrejelzése – jegyzik meg. Egyúttal kiemelik: amennyiben a Földközi-tenger ismét kiszáradna, annak nemcsak földrajzi, hanem ökológiai következményei is drámaiak lennének. A tenger part menti ökoszisztémái, melyek milliónyi élőlény számára jelentenek otthont, teljesen eltűnnének. Emellett természetesen az emberi civilizációkra is hatással lenne egy ehhez hasonló esemény.
A régió gazdasági, mezőgazdasági és turisztikai infrastruktúrája alapjaiban változna meg. Ugyanakkor lényeges kiemelni azt is: különböző becslések szerint még évmilliókig nem kell attól tartani, hogy a tenger kiszáradna, vagy egy tektonikai esemény hatására teljesen eltűnne – számolt be a 24.hu az IFLScience cikkére hivatkozva.
Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy egy kutatás szerint ősi becsapódás forralta fel a Föld óceánjait. Az eredmények azt sugallják, hogy a nagy becsapódások olyanok, mint a trágyázás – a kutatók azt is kifejették, miért vélekednek így. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy rejtett életre bukkantak a szakértők a tengerfenék alatt: ez az első alkalom, amikor a tengerfenék alatti állati élet ökoszisztémáit találták meg.