A beszámoló szerint a megkövesedett Baminornis zhenghensis madarat a Fucsien tartománybeli Csengho megyében fedezték fel, ahol a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) alá tartozó gerinces paleontológiai és paleoantropológiai intézet (IVPP) és a fucsieni geológiai kutatóintézet tudósai tevékenykedtek. A szakemberek által készített tanulmányban arra a felfedezésre jutottak, hogy a fosszília rövid farka egy összetett csontban, az ún. farkcsíkcsontban végződik, amely a modern madaraknál egyedülállóan jelen van.

A kutatócsoport tudósai szerint mindez azt jelzi, hogy a modern madarak testfelépítése a késő jura korszakban alakult ki, 20 millió évvel korábban, mint ahogyan azt a múltban ismerték – emelik ki. Vang Min, a kutatócsoport vezető tudósa úgy fogalmazott, miszerint „a madár a vonások egyedülálló kombinációját mutatja” beleértve a modern váll- és medenceöveket, valamint a nem őslényszerű dinoszauruszszerű kezet, ami szerinte nagyon érdekes és ellentmondásos jelenségnek mondható. Csou Csung-ho, a CAS akadémikusa pedig kiemelte: ez úttörő felfedezés.

„Megdönti azt a korábbi álláspontot, hogy az Archaeopteryx ősmadár volt az egyetlen madár, amelyet a jura korszakban találtak” – magyarázta, hozzátéve: az új felfedezés alapján tudósaik úgy vélik, a legkorábbi madarak megjelenése még korábbi időre, valószínűleg 172 millió és 164 millió évvel ezelőttre tehető. A tudósok feltételezése szerint a Baminornis zhenghensis körülbelül 100 grammot nyomott, mérete pedig egy házipapagájéhoz volt hasonló és mocsaras vidéken élt.

Rövidített farka és lapockájának fejlettebb szerkezete pedig arra enged következtetni, hogy repülései képességei felülmúlták az Archaeopteryxét. Ám Vang szerint a hiányos fosszília miatt nem tudják pontosan meghatározni a repülési testtartását. A HVG a Nature tudományos folyóiratban publikált tanulmányra hivatkozva azt írja, a helyszínen találtak egy másik fosszíliát is, amely egy furcula, azaz villaszerű csontból állt.

Az elemzések alapján a madarak kréta kori, az ún. Ornithuromorpha csoportjába tartoztak. „A két fosszília felfedezése azt jelzi, hogy legalább két madárfaj élt a Csengho-faunában” – árulta el Vang. Míg Csou azt fűzte hozzá: ezek a fosszíliák a madarak korábbi eredetére utalnak, és az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják arra, hogy a madarak a jura korszakban terjedtek el és a korszak végére kezdtek el diverzifikálódni.

Ebben a cikkben arról is beszámoltunk, hogy különös új dinoszauruszt fedeztek fel Mexikóban. Az eddig ismeretlen faj a Mexidracon longimanus nevet kapta, aminek megvan az oka: lefordítva hosszúkezű mexikói sárkányt jelent, s azért keresztelték erre a névre, mert az állatnak olyan hosszú kézfejei voltak, hogy külön csak a tenyere is hosszabb volt, mint a felkarja. A tudósok szerint a szokatlanul hosszú kézfejeknek a táplálékszerzésben lehetett funkciójuk, ugyanis a lajhárokhoz hasonlóan sűrű bokrok és fák közé nyúlva ragadhattak meg ágakat.