5 napos indulási készültségbe került a brit repülőgép-hordozó a közel-keleti feszültség miatt. A brit haditengerészet egyik repülőgép-hordozóját, a HMS Prince of Wales-t fokozott készültségbe helyezték, így a korábbi 14 nap helyett már 5 napon belül kifuthat a portsmouthi támaszpontról, ami újabb találgatásokat indított el a közel-keleti konfliktusban betöltött esetleges szerepéről.

Védelmi források szerint a legénységet hivatalosan is értesítették az emelt készültségi szintről, miközben a hajó jelenleg tervezett karbantartáson esik át egy későbbre ütemezett észak-atlanti és sarkvidéki bevetés előtt.

A hordozó már mozgásban van

A BBC szerint hordozó eredetileg az Operation Firecrest nevű hadgyakorlaton vett volna részt amerikai, kanadai és európai szövetségesekkel együtt, amelynek célja az orosz katonai aktivitás elrettentése az északi térségben, ugyanakkor a mostani döntés arra utal, hogy London rugalmasabban kíván reagálni a közel-keleti biztonsági helyzet alakulására. A védelmi minisztérium megerősítette a készültségi szint emelését, és egy forrás úgy fogalmazott, hogy a hajó „5 napos indulási készenlétbe került”.

A britek felkészültek

A brit kormányt az utóbbi napokban bírálatok érték amiatt, hogy nem reagált elég gyorsan Ciprus védelmének megerősítésére az ellenséges drón- és rakétatámadások fenyegetésével szemben, ugyanakkor Sir Keir Starmer miniszterelnök visszautasította a felkészületlenség vádját.

Hangsúlyozta, az Egyesült Királyság már az év eleje óta előzetesen telepít katonai eszközöket a térségbe, különösen Katarba és Ciprusra, szoros együttműködésben az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel.

A tárca szóvivője közölte, hogy január óta erősítik a brit katonai jelenlétet a Közel-Keleten, és már telepítettek olyan képességeket, amelyek „a brit állampolgárok és szövetségeseink védelmét szolgálják a térségben, beleértve a Typhoon és F–35 vadászgépeket, légvédelmi rendszereket, valamint további 400 fős állományt Ciprusra”.

Egyre csak fokozódik a helyzet

Hozzátette, „a csapások kezdete óta brit repülőgépek is részt vettek a drónok lelövésében, és további eszközöket küldtünk a térségbe légvédelmünk megerősítésére, köztük újabb Typhoon gépeket és drónelhárító rakétákkal felszerelt Wildcat helikoptereket”.

Emellett kiemelte, hogy „a HMS Prince of Wales eddig is magas készültségi szinten állt, most pedig tovább csökkentjük azt az időt, amely egy esetleges bevetéshez szükséges”. Ez pedig egyértelműen arra mutathat, hogy akár támadást is indíthatnak Irán ellen, ha a szükség úgy hozza.

Védelmi források arról is beszámoltak, hogy az elmúlt hetekben 400 további brit katonát vezényeltek Ciprusra a légvédelmi feladatok támogatására, miközben a HMS Dragon romboló már a térségben tartózkodik, bár a portsmouthi indulásra csak a jövő héten válik képessé.

A minisztérium azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok megkezdte brit támaszpontok használatát „meghatározott védelmi műveletekhez”, és a gloucestershire-i RAF Fairford bázisra péntek este megérkezett az első B–1 Lancer bombázó, majd szombaton további három követte.

Már belpolitikai feszültség is van

A katonai lépések belpolitikai feszültséget is kiváltottak, mivel a fairfordi támaszpont előtt több tucat háborúellenes tüntető gyűlt össze zászlókkal és transzparensekkel, miközben egy kisebb csoport a brit fegyveres erők mellett demonstrált.

Londonban több ezren vonultak az amerikai nagykövetséghez, ahol az Irán elleni támadások leállítását követelték, amelyeket „illegálisnak, provokálatlannak és indokolatlannak” neveztek, és olyan feliratokat emeltek a magasba, mint a „Hands off Iran” és a „Stop Trump’s Wars”.

Egy másik, a Downing Streettől az iráni nagykövetségig tartó megmozduláson a résztvevők szabad és demokratikus Iránt sürgettek, ugyanakkor a legtöbb felszólaló világossá tette, hogy az Egyesült Királyságnak nem szabad automatikusan követnie az Egyesült Államokat egy közel-keleti háborúba. Ez is csak azt jelezheti, hogy a britek adott esetben támadó állásba állhatnak át.

Sir Keir Starmerre egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik a válság kezelése miatt, mivel a múlt héten azzal védekezett, hogy nem engedélyezte brit bázisok használatát az első, Teherán elleni amerikai csapások során, és döntését azzal indokolta, hogy a kormánynak „meg kell őriznie a hidegvérét”.

Szombaton azonban a konzervatívok vezetője, Kemi Badenoch ismét bírálta a miniszterelnököt, kijelentve, hogy „túl fél ahhoz, hogy külpolitikai beavatkozásokról döntsön”.