A Római Katolikus Egyház fejének, a 88 éves Ferenc pápának április 21-én bekövetkezett halála mély megrendülést váltott ki világszerte. Az egyházfő, aki hosszú ideje küzdött légúti megbetegedésekkel, idült hörghuruttal és mindkét tüdejét érintő tüdőgyulladással, a vatikáni bejelentés szerint hétfő reggel hunyt el.

A Jorge Mario Bergoglióként született egyházfő egészségi állapota az április eleji kórházi kezelését követően váratlanul súlyosbodott, ami végül a halálához vezetett. A bíborosi testület megemlékezésében kiemelte az elhunyt pápa elkötelezettségét. 

„Az Úr és egyháza szolgálatának szentelte teljes életét. Megtanította nekünk, hogy az evangélium értékeit hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg – különösen a legszegényebbek és leginkább marginalizáltak iránt. Krisztus igaz tanítványának példájáért érzett mély hálával ajánljuk Ferenc pápa lelkét Isten végtelen és irgalmas szeretetébe” – fogalmazott a testület.

Az egyszerűség mellett jelentős vagyon

Noha Ferenc pápa egyszerű életvitele közismert volt, a halálát követően meglepő részletek kerültek nyilvánosságra anyagi helyzetéről. A The Mirror brit lap információi szerint az egyházfő vagyona elhalálozásakor megközelítette a 16 millió dollárt, annak ellenére, hogy 2013-as pápává választása óta nem részesült fizetésben.

A szerény életvitelű egyházfő, aki következetesen elutasította a pápai hivatallal járó fényűzést, egy vendégházban lakott az Apostoli Palota helyett, egyszerű ruhákat viselt, és a Vatikánban egy hétköznapi Ford Focusszal közlekedett. Mindezek mellett azonban jelentős anyagi forrásokhoz fért hozzá. Vatikáni források szerint vagyona főként szerzői jogdíjakból, magánadományokból és az egyházfői pozícióval járó évi 385 ezer dolláros diszkrecionális alapból származott.

A hagyaték sorsa

A szakértők szerint az egyházfő a rendelkezésére álló források nagy részét humanitárius és vallási célokra fordította, személyes kiadásokra nem költött. A halálát követően természetesen felmerült a kérdés vagyonának további sorsáról. A diszkrecionális alap például alapítványhoz kerülhet, rokonoknak adományozható, vagy visszaszállhat az egyházra is.

A hagyományoknak megfelelően a pápák általában nem hagynak személyes vagyont örököseikre. Személyes tárgyaikat és vagyonukat többnyire vallási jótékonysági szervezeteknek adományozzák, vatikáni alapítványokra bízzák, vagy az egyház fennhatósága alá kerülnek. A végrendeletek tartalmát rendszerint a pápa halálát követő napokban hozzák nyilvánosságra.

Tekintettel arra, hogy Ferenc pápa gyakran tért el a megszokott gyakorlattól, szakértők szerint végrendelete is tartalmazhat meglepetéseket – például célzott adományokat a szegények javára vagy a szívéhez különösen közel álló humanitárius projektek számára elkülönített összegeket.