Az egyházfő utolsó órái a Vatikánban teltek, ahol ma helyi idő szerint 07:35-kor hunyt el az argentin származású katolikus vezető, aki 2013 óta vezette az egyházat. A Vatikán közleménye szerint a Szent Péter-bazilika harangjai a halálhír bejelentésével egy időben megkondultak, jelezve a hívők számára a szomorú eseményt.

Az első latin-amerikai pápa életútja

Ferenc pápa, eredeti nevén Jorge Mario Bergoglio életútja szorosan összefonódott az olasz bevándorlók történetével. Édesapja, José Mario Francisco Bergoglio az olaszországi Piedmont régióból, pontosabban Portacomaro városából vándorolt ki Argentínába, ahol 1935. december 12-én feleségül vette a Buenos Aires-i születésű, szintén olasz származású Regina Maria Sivorit.

A későbbi egyházfő négy testvérével – Alberto Horacióval, Oscar Adriannal, Marta Reginával és Maria Elenával – nőtt fel Buenos Airesben, ahol édesapja az argentin vasutaknál dolgozott. A családi kötelékek mindvégig erősek maradtak, amit az is bizonyít, hogy az egyházfő még felnőtt korában is beszélte a portacomarói dialektust.

A pápa nyelvi képességei figyelemreméltóan széles spektrumot öleltek fel. Az argentin hivatalos nyelv, a spanyol mellett anyanyelvi szinten beszélte az olaszt, valamint kiválóan kommunikált német nyelven is. Nyelvtudása kiterjedt az angol és francia nyelvekre, valamint feltételezhetően a portugálra is. Egyetemi tanulmányai során emellett elsajátította a latin és ógörög nyelveket, ami később egyházfői tevékenységében is nagy segítségére volt.

Ferenc pápa személyében egy valódi világpolgár állt a katolikus egyház élén, amit állampolgárságai is tükröztek. Az argentin és olasz kettős állampolgársága mellett bíborossá választásával automatikusan elnyerte a vatikáni állampolgárságot is, így három ország polgárának mondhatta magát.

Egy élet az egyház szolgálatában

Az argentin születésű Jorge Mario Bergoglio, aki 2013-ban történelmet írt azzal, hogy az amerikai kontinens első pápájaként foglalta el Szent Péter trónját, már fiatal korától kezdve egészségügyi nehézségekkel küzdött. A tüdőproblémák, amelyek végigkísérték életútját, egy fiatalkori műtéttel kezdődtek, amikor tüdejének egy részét el kellett távolítani, ami miatt később is gyakran szorult kórházi kezelésre.

Az egyházfő, aki vegyésztechnikusként kezdte pályafutását, majd harminchárom évesen szentelték pappá, különösen nagy hangsúlyt fektetett a szegények és elesettek megsegítésére. Ezt a szemléletet már Buenos Aires segédpüspökeként, majd bíborosként is képviselte, amikor arra kérte híveit, hogy a beiktatására szánt útiköltséget inkább adományozzák a rászorulóknak.

Ferenc pápa pontifikátusa alatt jelentős lépéseket tett az egyház modernizációja felé, különös tekintettel az LMBTQ+ közösség elfogadására. „Isten mindannyiunk Atyja, és egyetlen gyermekét sem tagadja meg” – fogalmazta meg álláspontját, amely szerint a homoszexualitás nem bűncselekmény, és az azonos nemű pároknak joguk van a törvényes védelemhez.

Az egyházfő nem kerülte meg a katolikus egyházat érintő szexuális visszaélések kérdését sem. 2018-ban írországi látogatása során bocsánatot kért az amerikai és ír papok által elkövetett visszaélésekért, három évvel később pedig elismeréssel szólt azokról az újságírókról, akik segítettek abban, hogy ezek az ügyek ne maradjanak feltáratlanul.

Egyszerűség és alázat

Ferenc pápa, aki 120 év óta a legidősebb egyházfőként szolgált, mindvégig megőrizte egyszerű életvitelét. Lemondott számos pápai kiváltságról, köztük az apostoli rezidenciában való életről is. „Az én népem szegény, és én közülük való vagyok” – indokolta döntését, hogy szerény lakásban éljen és maga készítse ételeit.

Az argentin származású egyházfő, aki Buenos Aires érsekeként négy fő célkitűzést tartalmazó missziós tervet dolgozott ki, pápasága alatt is folytatta a szegények és betegek megsegítésére, valamint a nyitott és testvéri közösségek kialakítására irányuló törekvéseit.