Egyre kevésbé érzik biztonságban az adataikat az internetes vásárlók

Az EY legfrissebb, 30 ország több mint 23 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatásának eredményeiből kiderült: a kereskedők dolgát meglehetősen megnehezíti az, hogy a vásárlók az elmúlt egy évben egyre kevésbé érzik biztonságban az adataikat. A fogyasztóknak már közel a kétharmada (61%-a) attól fél, hogy ellopják a személyazonosságát, több mint felük (54%-a) pedig tart tőle, hogy a cég, amellyel megosztja az információkat, kibertámadás áldozata lesz. A téma kapcsán Zala Mihály, az EY Magyarország kibervédelmi üzletágának vezetője azt mondta, minden cégvezető prioritási listájának az élén kell, hogy álljon, hogy megerősítse szervezete információbiztonságát.

„Ez a saját, jól felfogott érdeke. Erre ráadásul most az Európai Unió úgynevezett NIS2 irányelve is ösztönzi többek között az 50 fő munkavállalói létszám feletti digitális szolgáltatókat. Konkrét intézkedéseket kell tenniük kibervédelmi szintjük növelése érdekében” – tette hozzá. De a kutatásból arra is fény derült, hogy a válaszadók közül sokan örülnének, ha a weboldalakon a látogatók adatait gyűjtő ún. sütiktől (cookie) egyszer és mindenkorra megszabadulhatnának. Szerintük az online pénztárnál előre megadott személyes adatok (36%) a felhasználók mozgását nyomon követő honlapok (30%) és a böngészési, illetve vásárlási előzmények alapján személyre szabott hirdetések (22%) nagyban rontják a vásárlói élményt – írja az Economx.

Palincsár László, az EY Customer & Growth területének vezetője pedig azt emelte ki: a minőségi adat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megfelelő célcsoportokat releváns üzenetekkel és ajánlatokkal érjék el a vállalatok. Azt azonban egy vezető sem felejtheti el, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, és automatikusan már nem sokan fogják megosztani a személyes adataikat. „Kritikusan fontos, hogy a vállalatok tudatosan edukálják és informálják mind a vevőiket, mind a belső dolgozóikat arra, hogy mit és miért tesznek az információkkal, hogyan védik azokat. Aki ugyanis ezt elhalasztja és képtelen lesz az ügyfelei igényeit kielégíteni, az villámgyorsan le fog maradni a kiélezett kereskedelmi versenyben” – fogalmazott.

Míg az Egyensúly Intézet legfrissebb, a szegénység mértékét vizsgáló közvélemény-kutatása arra világított rá, hogy jelenleg mintegy 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek Magyarországon. A május 2. és 9. között készült kutatás eredményei alapján tavaly november óta 50 ezer forinttal nőtt az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelmi szint, ami azt jelenti, hogy a megkérdezetteknek legkevesebb nettó 400 ezer forintra lenne szükségük. A válaszadók közel fele azonban nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges összeget: ez az összeg tavaly nyár óta nettó 250 ezer forint. A felmérés szerint a magyar lakosság felének csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben.