Szeptember 12. és 16. között rendezi meg Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország a Zapad 2025 hadgyakorlatot, ami az ukrajnai teljes körű orosz invázió 2022. februári kezdete óta az első ilyen nagyszabású közös manőver lesz. A gyakorlat egyes elemei Lengyelország és Litvánia határainak közelében zajlanak majd, és a Kreml forgatókönyve szerint egy esetleges NATO-val való összecsapásra készülnek.

A litván védelmi miniszterhelyettes, Tomas Godliauskas hangsúlyozta: „Komolyan kell vennünk a NATO- és EU-határok közelében zajló hadgyakorlatokat; mind a határ menti országok, mind maga a NATO a lehető legnagyobb komolysággal kezeli ezeket. Litvánia és szövetségeseink felkészültek, egységesek, és szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, készen arra, hogy szükség esetén reagáljanak.” – idézi a Politico.

A Zapad 2025-re válaszul a NATO-tagállamok saját hadgyakorlatokat tartanak: a Tarassis 25 tíz északi tagország részvételével zajlik, Litvánia a Thunder Strike nemzeti védelmi gyakorlatot szervezi, míg Lengyelország ezen a héten az Iron Defender-25 keretében 30 ezer katonát mozgat. „Lengyelország a Zapad 2025 gyakorlatokra… a lengyel oldalon megfelelő módon fog reagálni” – mondta Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes az RMF rádiónak.

A NATO most különösen figyel

A Zapad-hadgyakorlatokat Oroszország 1999 óta nagyjából négyévente rendezi meg, és bár hivatalosan védelmi jellegűek, a 2009-es például egy nukleáris csapást szimulált Varsó ellen, a 2021-es pedig jelentős orosz csapatösszevonást eredményezett Fehéroroszországban, amit később Ukrajna megtámadására használtak fel.

A NATO most különösen figyel, mivel attól tartanak, hogy Moszkva az ukrajnai háború mellett egy szövetséges állam – például a balti országok – ellen is lépéseket tehet. A vilniusi egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértője, Tomas Janeliūnas szerint a Nyugat a Zapad során képet kaphat az orosz hadsereg felkészültségéről, három évvel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A NATO írásos közleményében jelezte: „A NATO nagyon szorosan figyelemmel kíséri Oroszország katonai tevékenységét. Nem látunk közvetlen katonai fenyegetést egyetlen NATO-szövetséges ellen sem. Ennek ellenére éberek maradunk.”

A szervezők szerint a gyakorlat nem haladja meg a 13 ezer főt, és Fehéroroszország meghívta a NATO-országok és az EBESZ megfigyelőit. A programban szerepel az Oresnyik típusú, nukleáris töltet hordozására alkalmas rakétarendszerek alkalmazásának tervezése is.

Legfeljebb 30 ezer résztvevőre számítanak

A hadműveletek kiterjednek Oroszország Moszkvai és Leningrádi katonai körzeteire, a kalinyingrádi exklávéra, az Északi-sarkvidékre, a Balti- és a Barents-tengerre, valamint Fehéroroszországra. Egyes manőverek – például a belarusz Gozha falu és a kalinyingrádi Dobrovolszk térségében – mindössze néhány tucat kilométerre lesznek Lengyelország és Litvánia határától, a stratégiai jelentőségű, 70 kilométeres Suwałki-folyosó mindkét oldalán.

A litván katonai hírszerzés legfeljebb 30 ezer résztvevőre számít, ami jóval kevesebb a 2021-es, mintegy 200 ezres létszámnál. Janeliūnas szerint ez messze elmarad attól, ami egy NATO-tagállam elleni támadáshoz szükséges lenne, különösen az ukrajnai háború folytatódása mellett. Ugyanakkor figyelmeztetett: „Teljesen lehetséges, hogy bizonyos egybeeső jeleket tényleges NATO-elleni támadásként értelmezzenek. Egy egyszerű tényt meg kell érteni: katonai gyakorlatok során, amikor a fegyverek készen állnak… gyakran nehéz megkülönböztetni a szimulációt a valós katonai akciótól.”

„Képesek vagyunk megfigyelni és reagálni, valamint megkülönböztetni a balesetet a valós fenyegetéstől.” Ugyanakkor szerinte „irreális lenne a légi határsértések nullára csökkentésének esélyét várni”, emlékeztetve, hogy júliusban két drón is belépett a litván légtérbe Fehéroroszország felől, ezért az ország október 1-jéig lezárta légterét a fehérorosz határ mentén.