A Mars felszínén zajló bolygóközi küldetések rendkívül körültekintően zajlanak, mivel a Föld és a vörös bolygó közötti kommunikációs késés négy és huszonkét perc között mozog, ráadásul az adatátviteli kapacitás korlátozott, ezért a kutatóknak szinte minden lépést előre meg kell tervezniük.

Emellett a marsjárókat úgy építik meg, hogy takarékoskodjanak az energiával és elkerüljék a veszélyes terepakadályokat, ami lassú haladást eredményez, így a legtöbb eszköz naponta csupán néhány száz métert tesz meg, jelentősen korlátozva az átvizsgálható terület nagyságát és a begyűjthető geológiai adatok mennyiségét.

Egy félautonóm robotot fejlesztettek

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan új megközelítést tesztelt, ami csökkentheti ezeket a korlátokat, mivel egy félautonóm robotot fejlesztettek, amely képes önállóan egyik kőzettől a másikig mozogni, és közben emberi utasítás nélkül adatokat gyűjteni.

A kompakt műszerekkel felszerelt rendszer egymás után több mintát is megvizsgál, miközben önálló méréseket végez, így nem szükséges minden egyes lépéshez földi iránymutatás.

Több célpontot is felkeresett

Az eredmények jelentős hatékonyságnövekedést mutattak, mivel a robot nem egyetlen kőzetre összpontosított folyamatos felügyelet mellett, hanem több célpontot is felkeresett és elemzett egymást követően, ami nagymértékben felgyorsította az erőforrások felkutatását és a bioszignatúrák, vagyis az egykori élet nyomainak azonosítását – olvashatjuk a ScienceDaily cikkében.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy egy viszonylag egyszerű műszerezettséggel rendelkező robot képes-e tudományosan értékelhető eredményeket produkálni gyors működés mellett, és a vizsgálatok megerősítették, hogy a kisebb eszközök is elegendőek az asztrobiológiai szempontból fontos kőzetek és a potenciális nyersanyagforrások felismeréséhez.

A koncepció demonstrálása

A koncepció demonstrálásához a négylábú ANYmal robotot használták, amelyet egy robotkarral szereltek fel, ezen pedig két műszer kapott helyet, a MICRO nevű mikroszkopikus képalkotó és egy hordozható Raman-spektrométer, amit az ESA–ESRIC Space Resources Challenge program számára fejlesztettek.

A tesztek során a robot önállóan közelítette meg a kiválasztott célpontokat, a robotkar segítségével pontosan pozicionálta a műszereket, majd képi és spektrális adatokat továbbított elemzésre, miközben sikeresen azonosított több, bolygókutatás szempontjából jelentős kőzettípust, köztük gipszet, karbonátokat, bazaltot, dunitet és anortozitot.

Ezek közül több anyag különösen értékes lehet jövőbeli küldetések számára, mivel például a holdi analóg kőzetek közé sorolt dunit olivinben és oxidokban gazdag, az anortozit anortitot tartalmaz, egyes oxidok pedig, mint a rutil, potenciálisan hasznos nyersanyagokra utalhatnak.

Beszédesek az eredmények

A kutatók összehasonlították a hagyományos, ember által irányított módszert a félautonóm, több célpontot egymás után vizsgáló eljárással, és a különbség látványosnak bizonyult, mivel az utóbbi 12–23 perc alatt teljesítette a küldetést, míg egy hasonló, folyamatos emberi irányítással zajló vizsgálat 41 percet vett igénybe. Ennek ellenére a gyorsabb működés nem járt pontosságcsökkenéssel, sőt egy teszt során a robot minden kiválasztott célpontot helyesen azonosított, ami arra utal, hogy a sebesség és a tudományos megbízhatóság nem zárja ki egymást.

Az ilyen rendszerek lehetővé tehetik, hogy a jövő holdi és marsi küldetései jóval nagyobb területeket térképezzenek fel rövidebb idő alatt, miközben a beérkező adatokat a kutatók utólag elemzik, és kiválasztják a részletesebb vizsgálatra érdemes helyszíneket. A folyamatos emberi beavatkozás csökkentése révén a robotok szabadabban mozoghatnak a terepen, gyorsabban elemezhetik a kőzeteket, és értékes adatokat gyűjthetnek, ami felgyorsíthatja a tudományos előrehaladást és hatékonyabbá teheti az erőforrások és az egykori élet nyomainak felkutatását.