Pénteken három orosz MiG–31 típusú vadászgép engedély nélkül lépett be Észtország légterébe Vaindloo szigetének térségében, és mintegy 12 percen át tartózkodott ott – közölte az észt védelmi erők szóvivője. A repülőgépeknek nem volt repülési tervük, transzpondereiket kikapcsolták, és a jogsértés idején nem tartottak fenn kétoldalú rádiókapcsolatot az észt légiforgalmi irányítással, majd a NATO kiadta a risztást.

Az incidensre az Ämariban állomásozó, a NATO balti légtérrendészeti missziójában részt vevő olasz légierő F-35-ös vadászbombázói reagáltak, amik elfogták és kiszorították a betolakodókat. Az észt külügyminisztérium azonnal bekérette az Orosz Föderáció ideiglenes ügyvivőjét, hogy hivatalos tiltakozást nyújtson át és jegyzéket adjon át a légtérsértésről – írja az észt ERR.

Margus Tsahkna külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta: „Oroszország idén már négyszer sértette meg Észtország légterét, ami önmagában is elfogadhatatlan, de a mai jogsértés, ami során három vadászgép lépett be a légterünkbe, példátlanul brutális. Oroszország egyre gyakoribb határtesztelésére és agresszivitására gyors politikai és gazdasági nyomásgyakorlással kell válaszolni.”

A Politico értesülései szerint a helyzetet ismerő források úgy nyilatkoztak, a MiG-31-esek mintegy 10 kilométer mélyen hatoltak be Észtország légterébe, és Tallinn irányába repültek. Mint azt fentebb említettük, körülbelül 12 percig manővereztek az észt légtérben, mielőtt a NATO riasztotta az olasz F–35-ösöket, hogy feltartóztassák őket.

Az eset újabb figyelmeztetés arra, hogy a Balti-térség biztonsági helyzete továbbra is feszült, és a NATO keleti szárnyán állandó a készültség az orosz katonai provokációk miatt. Az észt kormány a történtek után ismételten megerősítette, a szövetségesekkel együttműködve minden szükséges lépést megtesz a légtér és az ország szuverenitásának védelmében.

Az F-35-ös és a MiG-31-es

Az F-35 Lightning II egy ötödik generációs, többfeladatú vadászbombázó, amit a Lockheed Martin fejlesztett ki nemzetközi együttműködésben. Három fő változata létezik: a hagyományos fel- és leszállásra képes F-35A, a rövid felszállásra és függőleges leszállásra alkalmas F-35B, valamint a repülőgép-hordozókra tervezett F-35C. A típus kiemelkedő lopakodó képességekkel rendelkezik, fejlett szenzorfúziós rendszere révén egyszerre képes légi fölény biztosítására, földi célok támadására és elektronikai hadviselésre. A Pratt & Whitney F135 hajtóművel felszerelt gép maximális sebessége körülbelül Mach 1,6, hatótávolsága pedig több mint 2 200 km, légi utántöltéssel jelentősen növelhető.

Az F-35 egyik legnagyobb előnye a hálózatközpontú hadviselésben betöltött szerepe: a fedélzeti szenzorok és kommunikációs rendszerek valós idejű adatmegosztást tesznek lehetővé más repülőgépekkel és földi egységekkel. A gép belső fegyverterében légiharc-rakéták, precíziós irányítású bombák és egy 25 mm-es GAU-22/A gépágyú kaphat helyet, miközben külső függesztési pontjai is rendelkezésre állnak, ha a lopakodó profil nem elsődleges szempont.

A MiG-31 a Szovjetunióban kifejlesztett, nagy hatótávolságú elfogó vadászrepülőgép, ami a MiG-25 továbbfejlesztett változata. Elsődleges feladata a nagy magasságban és nagy sebességgel repülő célok – például stratégiai bombázók vagy felderítőgépek – elfogása. Két Aviadvigatel D-30F6 hajtóművének köszönhetően a MiG-31 maximális sebessége meghaladja a Mach 2,8-at, szolgálati csúcsmagassága pedig körülbelül 20-21 km. A gép képes nagy sebességgel, hosszú ideig őrjáratozni, és egyszerre több célpontot követni nagy hatótávolságú radarjával.

A MiG-31 fedélzeti Zaszlon típusú fázisvezérelt radarrendszere a maga idejében forradalmi volt, és ma is képes akár 200 km távolságból észlelni nagy méretű légi célokat. Fegyverzetében R-33 és R-37 típusú, nagy hatótávolságú légiharc-rakéták szerepelnek, amelyekkel egyszerre több cél ellen is bevethető. A gép kétfős személyzete – pilóta és fegyverrendszer-kezelő – lehetővé teszi a komplex feladatok hatékony végrehajtását nagy sebességű elfogó bevetések során.

F–35 és MiG–31 összehasonlítás