Annak ellenére, hogy a legfrissebb jelentések szerint Mariupol városa már szinte egy az egyben megsemmisült az orosz bombázások nyomán, s feltehetően több tízezer ember vesztette életét a városban, az orosz erők még mindig nem álltak le az ostrommal. Szakértők meglátása szerint a város elfoglalása elsősorban stratégiai célokat szolgál, azonban mostanra sokkal inkább arról van szó, hogy Putyin valami látványos és jelentős eredményt akar elérni, ha már eddig nem sikerült elérni a kitűzött célokat.

Denis Thompson, nyugalmazott kanadai vezérőrnagy egyenesen úgy fogalmazott: „Putyinnak kétségbeesett módon szüksége van egy győzelemre”, kiemelve, hogy egyre nagyobb rajta a nyomás, hogy valahol, sőt, már igazából bárhol győzelmet arasson, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a brutálisan ostromlott Mariupol városa lesz az a hely, „ahol meg fogja kapni, amit akar, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy teljes egészében elpusztítják a várost”.

Az ukrán erők az elmúlt napokban több keserű hangvételű jelentést is közzétettek, melyekben arról számoltak be, hogy nem jut el a városba az utánpótlást, kifogytak a lőszerekből, és attól tartanak, ezek az utolsó napok, amikor Mariupolért harcolhatnak. Ezzel egyidőben Oroszország szerdán azt állította, több mint 1000 ukrán tengerészgyalogos adta meg magát az orosz erőknek, habár ezt Ukrajna egyelőre nem erősítette meg.

Az ukrán tisztviselők egyértelműen fogalmaztak a város jelenlegi helyzete kapcsán, s kijelentették, „a város mára hamuvá vált”, ezt pedig a helyszínen készített videók, és a műholdfelvételek is bizonyítják: az infrastruktúra nagy része egy az egyben megsemmisült az orosz támadások, légicsapások és bombázások következtében.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke szerdán figyelmeztetett, Oroszország egyre csak fokozza katonai jelenlétét a déli és keleti területeken, rámutatva, hogy hiába voltak hetekig tartó véres harcok, az orosz erők szemmel láthatóan Mariupolt akarják megszerezni.

Miért olyan fontos Oroszország számára Mariupol?

Mariupol, az annak idején a turisták körében is népszerű kikötőváros, mely több mint 400 ezer lakossal büszkélkedhetett, az Azovi-tenger partján helyezkedik el, s a kelet-ukrajnai ipar, valamint a mezőgazdaság kulcsfontosságú kikötője is egyben. Nem mellékesen a városban találhatók Ukrajna legnagyobb fémipari üzemei is.

Mariupol a legnagyobb város, melyet az ukrán erők a háború kezdete óta sikeresen védenek a keleti tartományban, vagyis Donyeckben és Luhanszkban, melyet együttesen Donbásznak hívnak, s ahol az oroszbarát szakadárok már hosszú évek óta követelik, hogy orosz ellenőrzés alá kerüljön a terület. Pár nappal azután, hogy Putyin február 24-én elindította az inváziót Ukrajna ellen, egy rendelet formájában függetlenként ismerte el ezen területeket.

Tehát ha az orosz erőknek valóban sikerülne elfoglalniuk Mariupol városát, az azt jelentené, hogy teljes ellenőrzést tudnának gyakorolni az Azovi-tenger partvidéke felett, illetve jóformán létrehoznának egy „szárazföldi hidat”, mely így biztonságos módon összekötné Oroszországot, valamint az oroszbarát szakadárok területeit a Krímmel, melyet egyébként 2014-ben foglalt el és annektált Oroszország.

Ha létrejönne ez a szárazföldi híd, úgy az orosz erők egy új stratégiához nyúlhatnának, melynek keretében egy új offenzívát indíthatnának a legfőbb ukrán erők ellen a keleti régióban, ezzel egy potenciális lehetőséget biztosítva az orosz erők számára, hogy két irányból támadva bekerítsék az ukránokat. Habár az orosz erők mondhatni már kialakítottak egy hidat a szárazföld és a Krím legkeletibb pontja között, ezzel csupán déli irányból tudják megközelíteni céljukat, ez azonban sokkal kevésbé biztonságos számukra, mint amilyen a Mariupol és Oroszország közötti szárazföldi híd lenne.

Amennyiben az oroszok valóban elfoglalnák Mariupolt, ez a fejlemény tulajdonképpen inkább szimbolikus jelentőséggel bírna, mivel már hetekkel ezelőtt blokkolták az ukránok hozzáférését a kikötőhöz, és a kikötő környékét is jóformán elfoglalták az oroszok. Magyarul ha megtörténne Mariupol elfoglalása, ez igazából csak Putyinnak lenne fontos, mivel elmondhatná az oroszoknak, hogy „valamit sikerült elérnünk Ukrajnában” – írja a Global News.

Mi történik most, s mi történt eddig Mariupolban?

Mariupol már a háború kezdete óta az egyik legvéresebb csatatér, s az invázió során dokumentált legbrutálisabb atrocitások színhelye: az oroszok kegyetlenül lebombázták a mariupoli színházat, ahol nők és gyermekek tartózkodtak, ráadásul az ukránok egy gigantikus „gyermekek” feliratot is felfestettek a színház épülete elé, jelezve, hogy gyermekek is tartózkodnak az épületben, s bár a felirat még a műholdképekről is tisztán kivehető volt, az oroszok ennek ellenére is lebombázták.

Mariupol polgármesterének becslései szerint több mint 20 ezer civilt gyilkoltak meg az orosz erők a városban, a legszomorúbb pedig az, hogy nagy valószínűséggel mintegy 100 ezer ember rekedt a városban, akik a folyamatos bombázások miatt már egyáltalán nem jutnak hozzá olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a víz-, fűtés- és áramellátás.

Habár az ostrom kezdete óta komoly erőfeszítéseket tettek arra vonatkozóan, hogy humanitárius segélyeket juttassanak be a városba, a szüntelen orosz támadások nyomán ez a lehetőség szinte teljes mértékben ellehetetlenült. A segélyszállítmányok mellett azonban a szintén létfontosságú lőszerszállítmányok sem jutnak be, az ukrán katonák muníciója jóformán elfogyott, így az elmúlt napokban több elkeseredett jelentésben is megosztották: valószínűleg ezek az utolsó napok, amikor harcba szállhatnak az orosz erőkkel Mariupolért.