Szakértő: az európai minimálbér bevezetése feszültségekhez vezethet a munkaerőpiacon
Az infláció drasztikus csökkenése miatt idén már várhatóan enyhülni fog a munkáltatókra ható béremelési nyomás. A minimálbért viszont egy EU-s szabályozás miatt is legalább 10 százalékkal, vagy a feletti mértékben kell majd emelni, ami feszültségekhez is vezethet a munkaerőpiacon.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd 
A székesfehérvári HR Fest szakmai rendezvény egyik kiemelt kerekasztal-beszélgetésében Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is részt vett. A szakember a béremelésre, juttatásokra és versenyképességre fókuszáló beszélgetés során rámutatott: a jövőben várhatóan feszültséget fog okozni a munkaerőpiacon az, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni.
Ugyanis ez olyan ütemű, kétszámjegyű százalékos emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni – szemlézte a 24.hu a hrportal.hu cikkét. Megjegyzik, a legutóbbi, 2023 novemberi adatok szerint a bruttó mediánkereset 489 400 forint volt, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el.
A Mandiner korábbi cikke szerint a kormány 2024 tavaszi törvényalkotási programja alapján az európai minimálbér bevezetéséről idén tavaszi ülésszakban dönthet az Országgyűlés. Az európai minimálbér-irányelvet 2022 októberében hirdette ki az EU azt követően, hogy az Európai Parlament és a tagállamok is jóváhagyták a szöveget. Hozzáteszik, az uniós szabályok szerint a hivatalos közzétételtől számítva két évük van a tagállamoknak arra, hogy az irányelvet összhangba hozzák a nemzeti jogszabályokkal.
Azaz legkésőbb 2024 októberétől hatályba lépnek azok a törvénymódosítások, amelyek végül elhozzák Magyarországra az „európai minimálbért” – emelik ki a cikkben. Mint azt már megírtuk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hónapban nyújtotta be Kövér László házelnöknek a kormány 2024-es tavaszi parlamenti ülésszakra szóló jogalkotási programját, melyben 18 törvényjavaslat/módosítás található.
A Semjén-javaslatban többek között szerepel a vízközműszolgáltatásról szóló törvénymódosítás, az igazságügyi tárgyú törvénymódosítások, a külföldi bizonyítványok és oklevelek hazai elismerése, de a 6. pontban ott van az Európai Uniós minimálbérről szóló törvényjavaslat is, ezt a kormány jogalkotási programja szerint Nagy Márton tárcája nyújtja be áprilisban, a parlament pedig májusban szavazhatja meg.
