Az EU új adók bevezetését fontolgatja, a tagállamok körében azonban nem elsöprő az öröm
Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy három új adónem bevezetésével átláthatóbban kezelhesse bevételeit.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k), a gazdaságpolitikáért felelõs Paolo Gentiloni (j) és Johannes Hahn, a bizottság költségvetési és igazgatási ügyekben felelõs tagja (b) a bizottság hetenkénti ülésén Brüsszelben 2021. december 22-én.
MTI/AP pool/Virginia Mayo
Az Európai Bizottság tervei szerint három új adónem bevezetésére fog javaslatot tenni a tagállamok számára, mellyel saját bevételeit kívánja átláthatóbbá tenni, ez azonban nagyobb befolyást biztosítana számukra, és kevésbé nyomna a latba, hogy a tagállamok mit hajlandóak beszolgáltatni.
A tervezet kapcsán azonban igen komoly az ellenállás a tagállamok körében, az egyik leghangosabb pedig e téren Hollandia, ahol úgy vélik, az EB ezzel csupán saját költségeit kívánja minimalizálni oly módon, hogy arra kényszeríti a tagállamokat, több pénzt fizessenek be – írja az NRC.
Az Európai Bizottság elsősorban azért tervezi az új adónemek bevezetését, mert a koronavírus-járvány teljesen megborította a költségvetést, ezért az európai adókból tervez extra bevételt generálni. A károsanyag-kibocsátásért már jó ideje fizetniük kell a nagyvállalatoknak, ennek költségei pedig 2021-ben ugrásszerűen emelkedtek, ami a jelenlegi szabályozás szerint jó, mert az összeget közvetlenül az tagállam kapja, az EU tervei szerint azonban a jövőben ennek negyede közvetlenül Brüsszelbe fog folyni.
Az EU az éghajlatváltozás kapcsán is komoly erőfeszítéseket tervez a jövőben, és egy új klímaalapot akarnak létrehozni, melynek segítségével igazságosabban lehetne elosztani az éghajlatváltozás által generált társadalmi költségeket. E fenti két javaslat kétségkívül nem fogja elnyerni a tagállamok tetszését, mivel a klímaalappal kapcsolatban már eddig is masszív szkepticizmus alakult ki.
Az utolsó javaslat pedig az új nyereségadó, mellyel azt kívánják elérni, hogy a több mint 130 tagállam adózása igazságosabb legyen, ráadásul lehetőséget biztosítana arra, hogy a multinacionális nagyvállalatokat is megadóztassák a tagállamok, ha az adott vállalat országukban is kínál terméket, vagy szolgáltatást. Azonban ha a bizottságon múlik, e bevétel 15 százaléka közvetlenül Brüsszelbe kerül majd.
