Átfogó reformot követelnek a hazai ételfutárok az alacsony bérezés és rossz munkakörülmények miatt
Nyílt levélben fordultak a hatóságokhoz és minisztériumokhoz a Wolt és Foodora ételfutárai, akik díjazásuk jelentős csökkenése és munkakörülményeik miatt emeltek kifogást.
Fotó: Unsplash/GrabKomoly feszültségek alakultak ki a hazai ételkiszállítási szektorban, miután az ételfutárok egy csoportja átfogó problémalistát tartalmazó nyílt levelet juttatott el több állami szervhez. A 17 pontból álló dokumentumban részletesen kifejtik a Wolt és Foodora platformokon dolgozó futárok nehézségeit, amelyek a szakma egészére jellemző problémákat is érintenek.
A kezdeményezők a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) bevonásával kívánnak változásokat elérni, mellőzve a közvetlen egyeztetést a cégekkel. Álláspontjuk szerint a korábbi közvetlen tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a hatósági és médián keresztül történő nyomásgyakorlást tartják célravezetőnek.
A dokumentum középpontjában a címpénzek alakulása áll, amelyek 2023 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak mindkét érintett cégnél. A futárok számításai szerint egy átlagos, bruttó 1100 forintos címpénzzel és óránkénti három kiszállítással számolva mindössze nettó 1800 forintos órabért érnek el, ami tartalmazza a borravalót is. A helyzetet súlyosbítja, hogy az inflációs nyomás és az üzemeltetési költségek emelkedése mellett a kiszállítási díjnak csupán töredékét kapják meg.
Átláthatósági és adózási reformok szükségessége
A futárok másik kardinális követelése a díjazási rendszer átláthatóbbá tétele, mivel jelenleg nem látják pontosan a különböző díjelemek összetételét. Emellett az átalányadózásban dolgozó futárok igazságtalannak tartják a jelenlegi 40-60 százalékos költség-jövedelem felosztást, helyette a taxisokhoz hasonló 80-20 százalékos arányt szorgalmazzák.
NE HAGYD KI
A Futárok ligája részéről Tóth Gergely a Népszavának nyilatkozva elismerte a felvetett problémák valódiságát, ugyanakkor hiányolta azok mélyebb elemzését. A szervezet már egyeztetéseket folytat az MKIK-val az adózási rendszer módosításáról, és bizakodóak a 80-20 százalékos költségmegosztási arány 2026-os költségvetésbe történő bekerülésével kapcsolatban is.
