A váratlan döntés célja, hogy helyreállítsák a bizalmat az interkoreai kapcsolatokban és előmozdítsák a békét a Koreai-félszigeten. A lépésre alig egy héttel azután került sor, hogy megválasztották az ország új elnökét, Lee Jae-myungot, aki kampányában a két Korea közti feszültségek enyhítését és a párbeszéd újraindítását ígérte.

A hangszórók Észak-Korea számára hosszú ideje provokatív eszköznek számítanak, sőt, Phenjan korábban nyíltan fenyegette Dél-Koreát azzal, hogy „felrobbantja” azokat, de ez nem történt meg. Bár a propagandaadások hat évig szüneteltek, 2024 júniusában újraindították azokat válaszul arra, hogy Észak-Korea szeméttel teli léggömböket küldött át a határon délre.

A hangszórók korábban híreket sugároztak mindkét Koreáról, külföldi eseményekről, valamint a demokráciáról és a dél-koreai életmódról. A közvetítések nappal akár 10 kilométerre, éjszaka pedig 24 kilométerre is elhallatszottak az északi területekig, ami erősen zavarta az északi vezetést.

A feszültségek különösen élesek voltak a korábbi elnök, Yoon Suk Yeol idején, aki keményebb, konfrontatív politikát folytatott Északkal szemben. Yoon végül tavaly decemberében került politikai bukásra, miután rövid időre hadiállapotot hirdetett az országban, arra hivatkozva, hogy „államellenes erők” és észak-koreai szimpatizánsok fenyegetik a nemzetbiztonságot.

Megoszlanak a vélemények a lépésről

Az új elnök, Lee Jae-myung első lépései között szerepel a katonai feszültségek csökkentése, aminek része volt a hangszórók kikapcsolása is, ugyanakkor ez a döntés nem aratott osztatlan sikert – írja a BBC az elemzésében. A szöuli székhelyű Észak-koreai Emberi Jogok Adatbázis Központ vezetője, Hana Song élesen bírálta a lépést.
„A hangszórók létfontosságú hidat jelentettek az észak-koreai néphez, emlékeztetve őket arra, hogy nincsenek elfelejtve. Az, hogy most kikapcsoltuk ezeket, csak megerősíti Kim Dzsongun elszigetelési törekvéseit. Aggasztó jel, hogy az új kormány egyik első intézkedése a hangszórók elhallgattatása. Ez azt sugallja, hogy visszatérünk Észak-Korea megbékítésének korszakához.”

Ezzel szemben a határ mentén élők többsége üdvözölte a döntést. Az elmúlt hónapokban mindkét oldalról érkező hangos sugárzások komolyan megzavarták a lakók nyugalmát, gyakran az éjszakai órákban is, így nem tudtak aludni. A Yonhap hírügynökség szerint a hadsereg mérlegelte azt is, hogy Észak-Korea már nem küld szeméttel teli léggömböket a határ túloldalára, bár a döntés nem végleges, mert a hangszórók nem kerültek leszerelésre, így bármikor újraindíthatók, ha a helyzet ezt megköveteli.

Érdekesség, hogy a két Korea technikailag máig hadban áll, mivel az 1953-as koreai háborút nem békeszerződéssel, hanem csak fegyverszünettel zárták le. A hangszórók kikapcsolása viszont új diplomáciai nyitány lehet, vagy egy kockázatos lépés egy kiszámíthatatlan rezsimmel szemben.