A phenjani vezetés állítása szerint a pilóta nélküli eszköz a határ közelében, a Kaesong térségében jelent meg, és Észak-Korea lelőtte azt. A dél-koreai védelmi minisztérium azonban határozottan tagadta, hogy a drón a saját haderejéhez tartozott volna, és azt is, hogy bármilyen műveletet végrehajtottak volna az adott időpontban.

A CNA szerint a két ország közötti kommunikáció az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé vált, és a mostani incidens újabb olyan ügy, amelyben mindkét fél másként értelmezi a történteket. A dühromaot kapott Észak-Korea a drón maradványairól készült fotókat is közzétett, ezzel próbálva alátámasztani állításait, míg Dél-Korea saját vizsgálata alapján arra jutott, hogy az eszköz nem az ő állományukból származik.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Észak-Korea vezetésének egyik legbefolyásosabb tagja, Kim Dzsong Un húga, Kim Jodzsong külön nyilatkozatban követelt részletes magyarázatot Szöultól. A dél-koreai elnök gyors és átfogó vizsgálatot rendelt el, amelybe a hadsereg és a rendőrség közös egysége is bekapcsolódott. A dél-koreai vezetés azt sem zárta ki, hogy a drónt civil személyek irányították, ami a térségben különösen súlyos jogsértésnek számítana.

Észak-Korea diplomáciai nyomáson dolgozhat

A szakértők szerint a phenjani reakció arra utal, hogy Észak-Korea ezúttal nem katonai eszkalációban gondolkodik, hanem diplomáciai nyomásgyakorlásban. A helyzetet tovább árnyalja, hogy Dél-Korea korábbi elnöke jelenleg bíróság előtt áll olyan vádak miatt, amelyek szerint évekkel ezelőtt illegálisan rendelt el drónműveleteket, hogy provokálja Észak-Koreát.

A mostani incidens így nemcsak a két ország közötti viszonyt érinti, hanem belpolitikai következményekkel is járhat Szöul számára. A drónügy várhatóan a következő napokban is napirenden marad, mivel mindkét fél további vizsgálatokat folytat, és a nemzetközi közösség is figyelemmel kíséri, hogy a feszültség diplomáciai úton rendeződik-e, vagy újabb konfliktusforrás alakul ki a térségben.