Az esti órákban elfogyasztott kávé nemcsak az ébren maradást segítheti, hanem a viselkedésünkre is hatással lehet, mivel egy friss amerikai kutatás szerint ilyenkor fokozódhat az impulzivitás és a kontrollvesztett reakciók valószínűsége.

A Texasi Egyetem El Pasó-i kampuszának kutatói arra jutottak, hogy a koffein időzítése kulcsszerepet játszik abban, miként befolyásolja az önkontrollt és a kockázatvállalási hajlandóságot.

Az iScience tudományos folyóiratban közzétett vizsgálatot Erick Saldes, Paul Sabandal és Kyung-An Han vezette, akik azt elemezték, hogy a különböző napszakokban elfogyasztott koffein miként módosítja a gátló mechanizmusokat és az impulzív viselkedést.

A koffein hatása

A kísérletekhez a Drosophila melanogaster nevű gyümölcslegyet használták, amit széles körben alkalmaznak viselkedéskutatásokban, mivel genetikai állománya és idegrendszeri működése több fontos ponton hasonlóságot mutat az emberével.

Paul Sabandal, az egyetem biológiai tudományok tanszékének kutatója hangsúlyozta, hogy „a koffein a világ legszélesebb körben fogyasztott pszichoaktív szere, az Egyesült Államokban a felnőttek mintegy 85 százaléka rendszeresen él vele”, ezért fontos megérteni, milyen további tényezők befolyásolhatják a viselkedésszabályozásra gyakorolt hatását. A kutatócsoport ennek érdekében különböző dózisokban, nappali és éjszakai időszakban, valamint alvásmegvonással kombinálva is adott koffeint a rovaroknak – olvasható a ScienceDaily cikkében.

Az impulzivitást úgy mérték, hogy megfigyelték, a legyek mennyire képesek leállítani a mozgásukat erős légáram hatására, amelyet természetes módon kellemetlen ingernek érzékelnek.

A nappali koffein bevitele

Erick Saldes elmondta, „normál körülmények között a legyek megállnak, amikor erős légáram éri őket”, ugyanakkor azt tapasztalták, hogy az éjszaka koffeint fogyasztó egyedek kevésbé tudták elnyomni mozgásukat, és a kellemetlen környezet ellenére is vakmerően repültek tovább. Ezzel szemben a nappal koffeint kapó legyek nem mutatták ezt a mintázatot, ami arra utal, hogy az időzítés önmagában meghatározó tényező.

A vizsgálat egy másik figyelemre méltó eredménye a nemek közötti különbség volt, mivel bár a hímek és a nőstények szervezetében hasonló koffeinszintet mértek, a nőstények lényegesen erősebb impulzív reakciót mutattak.

Kyung-An Han professzor rámutatott, hogy „a legyek nem rendelkeznek az emberi ösztrogénhez hasonló hormonokkal, ami arra utal, hogy más genetikai vagy élettani tényezők állhatnak a nőstények fokozott érzékenysége mögött”, és hozzátette, ezeknek a mechanizmusoknak a feltárása segíthet megérteni, miként módosítják az éjszakai élettani folyamatok és a nemspecifikus tényezők a koffein hatásait.

A kutatók szerint az eredmények túlmutathatnak a laboratóriumi modellen, különösen azok számára lehetnek relevánsak, akik rendszeresen fogyasztanak koffeint az esti vagy éjszakai órákban, például műszakban dolgozók, egészségügyi szakemberek vagy katonai személyzet. Emellett hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy az embereknél milyen mértékben és milyen körülmények között jelentkezhetnek hasonló hatások, különös tekintettel a nők esetleges fokozott érzékenységére.