Az ózonréteg a Föld sztratoszférájának alsó szegmensében, 15 és 35 kilométer közötti magasságban helyezkedik el, legfőbb szerepe pedig, hogy visszaveri a Nap káros UV-sugarainak jelentős részét.

Sajnos azonban a réteg évről évre vékonyodik, köszönhetően a károsgáz-kibocsátásnak, az elmúlt években pedig az egyre elterjedtebbé váló erdő- és bozóttüzek is negatív hatással voltak az állapotára.

Műholdas adatok 2020 márciusában azt mutatták, hogy a sztratoszféra nitrogén-dioxid szintje jelentősen csökkent, és rekordalacsony értékekre zuhant, amit egyértelműen az erdőtüzek számlájára írtak klímakutatók – olvasható az MIT beszámolójában.

Normál légköri reakciók során a dinitrogén-pentoxid a napfénnyel reagálva rengeteg nitrogénvegyületet hoz létre, az egyik ilyen a nitrogén-dioxid, ami később a klórvegyületekhez kötődik, ezáltal megakadályozva, hogy azok az ózont pusztítsák.

Amikor azonban füstből származó anyagok kerülnek a folyamatba, ezek a részecskék a dinitrogén-pentoxidot erősen maró salétromsavvá alakítják, így nem marad elegendő mennyiségű nitrogén-dioxid, ami megvédhetné az ózonréteget, helyette rendkívül káros klór-monoxid jön létre.

Kutatók becslése szerint az erdőtüzekből eredeztethető füst több mint egy százalékkal is csökkenthette a Föld ózonrétegének teljes térfogatát, és mivel az ózonlyuk évtizedenként csupán 1-3 százalékos gyógyulást mutat, ezért elmondható, hogy visszafordíthatatlan veszteségek keletkeztek.