A NASA Mars-járó robotja, a Perseverance az ősi élet nyomai után kutat egy kiszáradt folyódeltában, amely egykor a bolygó egy nagy krátertóját táplálta vízzel. Ám a kutatók most egy olyan folyó nyomaira bukkantak, ami mélyebb és erősebb sodrású volt, mint azt eddig gondolták.

A Mastcam-Z műszerrel készített több száz képből végül két mozaikképet állítottak össze, amelyek alapján úgy tűnik, legalább egy, a Jezero-kráterbe ömlő folyó meglehetősen vad folyam volt, ami útja során felkavarta az üledéket – írta a hvg.hu.

„Minél erősebb a víz sodrása, annál könnyebben tudja mozgatni a nagyobb hordalékokat”

– nyilatkozta Libby Ives, az amerikai űrügynökség kutatója.

Ives az elmúlt hat hónapban vizsgálta meg a képeket, s megállapította, hogy azokon durva üledékszemcsék és nagyobb kövek is láthatók, amelyek mind a folyó hordalékaként szolgáltak. Ez alapján pedig arra következtetett, hogy a folyó sodrása nagyon erős volt.

A Gizmodo szerint a következő évtizedben még pontosabb információkat kaphatunk majd arról, milyen volt a környezet a Marson, a NASA ugyanis 2030-ban hozhatja vissza a Perseverance által begyűjtött kőzetmintákat a Földre. Ezzel nemcsak arra derülhet fény, hogy volt-e élet a planétán, hanem arra is, hogy mi történt a bolygó felszínén a vízzel.