Egyelőre nem bizonyult elrettentő hatásúnak a fekete foglalkoztatás elleni új szabályozás, már csak azért sem, mert a munkáltatók többsége az ellenőröktől hallott erről először. 

A Népszava beszámolója szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyeleti főosztálya által április vége és május közepe között lefolytatott célvizsgálat elsősorban az építőiparra koncentráltak, az ágazatban ugyanis folyamatosan emelkedik a súlyos munkaügyi jogsértések száma és a feketefoglalkoztatás. 

A célvizsgálat során 899 építőipari vállalkozást, és ezek 2520 alkalmazottják ellenőrizték. A hatóságok vizsgálatainak eredményei szerint a munkáltatók csupán hatoda foglalkoztatja alkalmazottait teljesen szabályosan, és minden harmadik építőipari munkavállalót feketén dolgoztatnak. 

A főosztály jelentése szerint ezek az eredmények hasonlóak a két évvel ezelőtti vizsgálatok eredményeihez, így a trendek nem változtak. Megállapították azt is, hogy az új foglalkoztatásfelügyeleti előírások még mindig teljesen ismeretlenek a munkáltatók és könyvelőik körében.

Az új szabályok része például az is, hogy március 1-je óta a fekete foglalkoztatás miatt megbüntetett cégeknek a bírság megfizetésén kívül kötelessége bejelenteni az érintett munkavállalót az adóhatóságnál legalább minimálbérre, és legalább 30 napra visszamenőleg így járulékot kell fizetniük a törvénytelenül alkalmazott dolgozók után. 

A feketefoglalkoztatáson kapott munkáltaltók általában a könyvelő elérhetetlenségére, időhiányra, próbamunkára hivatkoznak, valamint arra, hogy a szakmunkáshiányt csak egy-egy nap próbálják másokkal pótolni. A jelentés szerint azonban a munkáltatók többsége valójában csupán a közterhek megfizetését akarja elkerülni attól függetlenül, hogy munkaerőhiány vagy munkaerő többlet áll-e fenn éppen.