EP tényfeltáró bizottsága: „Nem akarjuk megleckéztetni Magyarországot“
Az Európai Parlament tényfeltáró bizottsága Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő vezetésével Magyarországra látogat, ahol két nap alatt ötvennél is több találkozót fognak lebonyolítani, megbeszélést folytatnak kormánypárti és független politikusokkal, újságírókkal, kutatókkal, jelenlegi és volt bírákkal, a tudományos és a kulturális élet szereplőivel.
Fotó: MTI/EPA/Pool/Julien Warnand
A látogatás alkalmával a Népszava készített interjút a francia képviselővel, aki kiemelte, hogy nem szeretné, ha bárki azt hinné, hogy „kipécézték és meg akarják leckéztetni Magyarországot“.
– A látogatásra a Magyarország ellen folyó hetes cikkelyes eljárás keretében kerül sor, amelynek során a tagállamok a jogállamot veszélyeztető jelenségeket vizsgálják. A folyamatot az EP indította el, de most már nincs beleszólása, hiszen a miniszterek foglalkoznak vele. Mit vár a vizittől?
– A látogatásunk célja, hogy beszámolót készítsünk, amiből aztán parlamenti állásfoglalás készülhet, talán még karácsony előtt. Ez nem olyan jelentés lesz, mint amilyet Judith Sargentini készített a hetes cikkelyes folyamat elindításáról. Inkább az azóta bekövetkezett változásokat vennénk sorra, amit az Európai Bizottság, illetve a tagállamok képviselőiből álló döntéshozó fórum, az EU Tanács is felhasználhatna a munkájában. Igaza van, nincs beleszólásunk az eljárásba, de állandóan hallatjuk a hangunkat, nyomást gyakorlunk a szereplőkre, hogy ne hagyják abba a jogállami normák érvényesülésének magyarországi elemzését.
– Parlamenti felszólalásaiban ön sürgeti, hogy a huszonhat ország végre álljon a sarkára, és vég nélküli viták helyett fogalmazzon meg konkrét ajánlásokat a magyar kormánynak. Lát erre lehetőséget a közeljövőben, mondjuk a januárban hivatalba lépő soros francia elnökség alatt?
– Ezt reális lehetőségnek tartom, de nem vennék rá mérget. Néhány tagország brüsszeli állandó képviseletén komolyan dolgoznak ezen a forgatókönyvön. Tudomásom szerint a francia kormány nem kötelezte el magát, de nem is ellenzi a lépést. Az ajánlások tartalmáról természetesen nem lehet még többségi álláspont, de az intézmények egyre inkább hajlanak arra, hogy a hetes cikkelyes eljárást a következő szakaszba kell léptessék. Optimista vagyok ezzel kapcsolatban.
Miközben a delegáció Magyarországon tartózkodik, az Európai Parlament egyik szakbizottsága arról tárgyal, hogy bepereljék-e az Európai Bizottságot, amiért január óta nem hajlandó alkalmazni a jogállam megsértőit pénzmegvonással büntető jogszabályt. A képviselő elmondta, hogy lát esélyt a kompromisszumra, azonban egyelőre nem tudják, hogy milyen lépésekre készülnek, sem azt, hogy határidőre befejeződnek-e a tárgyalások a magyar helyreállítási tervről.
– Egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság bekeményített a helyreállítási tervről szóló tárgyalásokon, mivel addig nem akar megállapodni és pénzt utalni, amíg nem látja biztosítottnak bizonyos jogállami, antikorrupciós normák érvényesülését?
– Kétségtelen, hogy a testület elszánta magát a cselekvésre, és komolyan utána akar nézni annak, hogy a tagországok hogyan költik el az uniós pénzt. Ezt nem pusztán a saját elhatározásából teszi, hanem mert a parlament és a tagállamok is ebbe az irányba tolják. De még mindig nagyon óvatos és bátortalan intézmény. Évek óta jóval több jogállami és demokratikus normaszegést szankcionálhatott volna, mint ahányat valójában szóvá tett.
A látogatást eredetileg tavaly tavaszra tervezték, azonban közbeszólt a vírus. Abban az időben a Fidesz – még az Európai Néppárt tagjaként – összeállított egy listát, hogy kikkel kellene találkozniuk. Azonban nem tartották magukat teljes mértékben a javaslatokhoz, mert akkor nem maradt volna idejük a másik oldallal is tárgyalni, ezért innen is, onnan is választaniuk kellett.
Delbos-Corfield elmondta, hogy szerettek volna találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel is, azonban ő annak ellenére, hogy elhárította a lehetőséget, nem hitegette őket, vártuk a megerősítést, ami végül nem érkezett meg.
