ENSZ-békefenntartók, köztük németek is megsebesültek egy autóbomba támadásban Maliban
Tizenöt ENSZ-békefenntartó, köztük több német is megsebesült egy ideiglenes támaszpontot célzó autóbomba támadásban Mali északi részén – közölték ENSZ- és német katonai tisztviselők.
Fotó: Twitter/Michael Shurkin
A MINUSMA rövidítéssel ismert mali ENSZ-misszió ideiglenes előretolt támaszpontja ellen péntek reggel elkövetett autóbomba támadás Ichagara falu közelében történt, az északi Gao régióban.
„A MINUSMA békefenntartó erői a mali hadsereg egy új zászlóalját kísérték, hogy átcsoportosíthassák a térségbe. Valószínűleg rossz információkkal rendelkeztek a helyszíni helyzetről, mivel ez egy olyan terület, ahol az al-Kaida nagyon-nagyon aktív”
– mondta a France 24 terrorizmus-szakértője, Wassim Nasr.
A német hadsereg szóvivője szerint a sebesültek között több német katona is van. A sebesülteket egy nagyobb katonai bázisra szállították Gaóba, néhány súlyosabban megsérült katonát pedig légi úton szállítottak vissza Németországba Nigeren keresztül – tette hozzá Nasr, német médiajelentéseket idézve.
„Ez az első alkalom, hogy a németeket ilyen módon támadták meg. Korábban is voltak incidensek. De ez az első alkalom, hogy ilyen módon, autóbombával támadták meg őket, ilyen magas számú áldozattal”
– mondta Nasr.
A MINUSMA mintegy 13 ezer katonát állomásoztat több nemzetből a hatalmas félsivatagos országban. Mali a 2012-ben kitört iszlamista lázadás megfékezéséért küzd, amely azóta több ezer katonai és civil életet követelt. A több ezer francia és ENSZ-katona jelenléte ellenére a konfliktus elöntötte az ország központját, és átterjedt a szomszédos Burkina Fasóra és Nigerre is.
A támadásra napokkal azután került sor, hogy a közép-mali Gossi városában egy nagy erejű autóbomba célba vett egy francia felderítő járőrt, megsebesítve hat francia katonát és négy civilt. Franciaország jelenleg 5100 katonát állomásoztat a száraz és instabil Száhel-övezetben, amely a Szahara sivatag alatt húzódik Afrikában, Burkina Fasót, Csádot, Malit, Mauritániát és Nigert is magában foglalva.
A Száhel-övezetet számos nyugati politikus és szakértő nagy kockázatnak tartja, mivel a dzsihadista csoportok egyre erősebbek, valamint a térség a fegyver- és embercsempészet csomópontjaként is szolgál. Mali azóta van káoszban, hogy egy 2012-es felkelés következtében zendülő katonák megdöntötték az ország egy évtizede hivatalban lévő elnökének kormányát.
A kialakult hatalmi vákuum végül iszlamista lázadáshoz és a francia vezetésű háborúhoz vezetett, amely 2013-ban kiszorította a dzsihadistákat a hatalomból. 2015-ben három fél – a kormány, az Észak-Maliban autonómiára törekvő csoportok koalíciója és egy kormánypárti milícia – békemegállapodást írt alá.
A felkelők azonban gyorsan átcsoportosultak a sivatagban, és igen gyakori jelleggel támadásokat kezdtek indítani a mali hadsereg és a felkelés ellen harcoló szövetségesei ellen. Az al-Kaidával és az Iszlám Állam csoporttal kapcsolatban álló szélsőségesek 2015 óta a száraz északról a népesebb Közép-Maliba költöztek, ahol jelenlétük ellenségeskedést és erőszakot szított a térség etnikai csoportjai között.
A legutóbbi zavargások során Assimi Goita ezredes 2020 augusztusában ragadta magához a hatalmat, megbuktatva Mali demokratikusan megválasztott elnökét. Végül beleegyezett egy polgári elnök és miniszterelnök által vezetett átmeneti kormányba, de május 24-én elmozdította a polgári vezetőket, miután azok bejelentették a kabinet átalakítását.
