Ennyivel csökkent a felvidéki magyarok száma tíz év alatt
A második nemzetiség megadásának lehetősége akár a nyelvhasználati jogokra is hatással lehet.
Közzétették a 2021-es népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatait, melyből kiderült, hogy Szlovákiában 422 ezren vallották magyarnak magukat, további 34 ezren pedig második nemzetiségként jelölték meg.
Szlovákiában tízévente tartanak népszámlálást, a 2011-es adatok alapján a lakosság 8,5 százaléka, 458.467-en vallotta magát magyarnak. Most 7,75%-nak felel meg ez az arány, azonban ha a második nemzetiséget is figyelembe veszik, úgy a csökkenés mértéke alacsonyabb a korábbi évtizedekhez képest.
Forró Krisztián, a Szövetség párt elnöke szerint fontos, hogy a szlovák kormány az első és a második kérdésnél magukat magyarnak vallók számát összegezve állapítsa meg a nemzetiségi közösségek létszámát.
Az viszont eddig még nem tisztázott, hogy a nemzetiségi kérdésekre adott válaszokból hogyan számolják ki egy település lakosságára vonatkozóan a kisebbségi nyelvhasználati törvényben szereplő 15 százalékos küszöböt. Ez ugyanis hatással lehet a nyelvhasználati jogokra – írja az a Új Szó
A kisebbségek számára az a legkedvezőbb értelmezés, ha a népszámlálásban a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésben adott válaszokat egyszerűen összeadják. Szlovákia köztársasági elnöke még tavaly nyilatkozott az ügyben, amellett állt ki, hogy a kérdéseket két egyenértékű lehetőségként kezeljék.