Energetikai korszerűsítéssel egy családi ház értéke akár 50 százalékkal is növelhető

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) kutatása során arra keresték a választ, hogyan változik az ingatlanok értéke azok energiahatékonysági besorolásának függvényében, ehhez pedig a KSH, a NAV és a Lechner Tudásközpont adatbázisait kapcsolták össze, valamint 8000 családi házat vizsgáltak meg.

Az eredmények azt mutatják, hogy a közel nulla energiaigényű, tehát BB energetikai besorolású otthonok több mint 50 százalékkal érnek többet, mint a JJ osztályba tartozó épületek, amelyek bár hasonló adottságokkal rendelkeznek, energiahatékonyság szempontjából mégis a legrosszabbnak számítanak. Az átlagos, FF besorolású családi házak pedig várhatóan 20 százalékkal érnek majd többet a lakáspiacon, miután megtörtént a korszerűsítés. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Az Origo cikkéből megtudhatjuk, hogy a kutatás során figyelembe vették az ingatlan értékét meghatározó tényezőket is, többek között az ingatlan alapterületét, elhelyezkedését, építés és felújítás évét, az ingatlan állagát és falazatát, valamint azt, hogy mennyi a régióközpont és Budapest elérési ideje. 

A statisztikai eredmények alapján arra következtettek, hogy a kisebb módosításokhoz képest a nagyobb korszerűsítések jobb megtérülést mutatnak az ingatlanérték növekedésében, illetve minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energiahatékonysági beruházások értéknövekedési szempontból is.

Ezek az alapvető trendek megegyeznek a községek, megyeszékhelyek és városok esetében is, tehát a jó energiahatékonyságú épületek ára magasabb, de az átlagos és alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal bíró házak felé haladva már nem mutatható ki további árcsökkenés. Az egyedüli kivétel Budapest, ahol az ingatlan fekvése jóval nagyobb szerepet játszik az árban, mint bármilyen más tényező.