Emiatt szabadultak el az ingatlanárak
Sokan a Családi Otthonteremtési Kedvezményt okolják az ingatlanárak elszabadulása miatt, azonban az elmúlt 10 év adatai alapján több más tényezőre derült fény, amelyek hozzájárultak az áremelkedéshez.
A lakóingatlanok fejlesztésével foglalkozó Metrodom-csoport szakértői az elmúlt 10 év piaci változásait megfigyelve azt állapították meg, hogy a csok áremelkedésben betöltött szerepe minimális az újépítésű lakások piacán, mivel az árakat ebben az esetben több, egymással összefüggő tényező mozgatja.
Ide sorolható például a reálkeresetek emelkedése, a kamatszint, az energia, valamint az építőanyagok árának változása, a munkaerő költségének alakulása, illetve úgy vélik, hogy az 1 vagy 2 gyermek után járó vissza nem térítendő állami támogatás összege (egy gyermeknél 600 ezer, kettőnél 2,6 millió forint) egyáltalán nem elég ahhoz, hogy a családok erre alapozva vásároljanak otthont, vagy vágjanak bele az építkezésbe.
Az elmúlt 6-7 évben több mint duplájára emelkedett négyzetméterárakért akkor sem lenne felelős a csok, ha ezt a támogatást ténylegesen ingatlanszerzésre fordították a jogosultak, egy 3 gyermekes család tekintetében viszont már mást mutatnak az adatok, ha a támogatott hitellel együtt veszik igénybe a csokot.
Ebben az esetben 10 millió forint támogatás jár, illetve az ehhez felvehető 10, később már 15 milliós kedvezményes kölcsönnel együtt jelentős összeg áll rendelkezésre a lakásvételhez, így csak a 10 milliós összeg már egy átlagos elhelyezkedésű, újépítésű, 2 hálószobás ház árának körülbelül 30, egy 3 hálószobásnak a 20-25 százalékát tette ki 2015-2016-ban.
Ezen a héten megkezdődnek a benzinkutak és a kormány közötti tárgyalások
Ez azt jelenti, hogy elérhetővé vált az új lakás megszerzése azoknak is, akik korábban csak használt kategóriában gondolkodhattak volna, valamint a támogatás nagyrészt, vagy akár teljes egészében fedezhette hitelfelvételkor az önerőt, tehát azok is otthont tudtak teremteni, akiknek nem volt jelentősebb megtakarítása – írta a VG.
Így már adott a feltételezés, hogy a 2-3 szobás otthonok iránti megugró érdeklődés, az erősödő fizetőképes kereslet jelentősen megdobhatta az árakat, emellett a kedvezmény feltételeit nem teljesítő kategóriában, tehát a 60 négyzetméter alatti, leginkább garzonok vagy 1 hálós lakások esetében nem érvényesült a csok drágító hatása, az adatok azonban mást mutatnak.