Miközben az emberek egyre többet költenek ételre és utazásra, csökken a gyémánt ára
Mind a nyers, mind a csiszolatlan drágakövek ára csökkent idén, ami egyértelműen annak tudható be, hogy az emberek a megélhetési válság közepette inkább élelmiszerre költenek, mintsem luxuscikkekre.
A CNN jelentése szerint a Zimnisky Global Rough Diamond Index legfrissebb adataiból derült ki, hogy a gyémántárak egy éve nem voltak ilyen alacsonyak: az iparági elemzők is rámutattak, a drágakő árának relatíve látványos csökkenése egyértelműen annak tudható be, hogy csökkent a gyémánt iránti kereslet.
Paul Zimnisky, globális gyémántelemző emlékeztetett, az egész a koronavírus-járvánnyal kezdődött, amikor is a fogyasztók hirtelen sokkal kevesebb pénzt költöttek étkezésre és utazásra is (hiszen utóbbit nem is tehették meg), e tendencia ugyanakkor 2021-ben és 2022-ben kissé változott, majd idén egy fordulat történt.
A gyémántárak ugyanis alkalmazkodtak a megváltozott fogyasztói szokásokhoz, nevezetesen, hogy az emberek inkább a szolgáltatásokat választják az ékszerek és egyéb luxuscikkek helyett: az elemzők rámutattak, az emberek inkább esznek, utaznak, s szívesebben költenek élményekre, mint luxuscikkekre.
Edahn Golan, független gyémántelemző is rámutatott, a gyémánté egy abszolút fogyasztóvezérelt piac, hiszen a drágakövek iránti kereslet a nyers gyémánt árát is befolyásolja, s bizonyos mértékig a kiskereskedelmi árakat is. Érdekesség, hogy a kiskereskedők oly módon gerjesztik a fogyasztói keresletet, hogy több százmillió dollárt fordítanak a reklámra.
A zuhanó árak a nyersgyémánt-értékesítés két rekordévét követik: a természetes gyémántékszerek iránti kereslet 2021-ben és 2022-ben minden idők legmagasabb szintjét érte el, ám a parabolikus emelkedést a másik oldalról egy korrekció követte 2023-ban. Végezetül fontos megjegyezni, hogy a nyers gyémántok árának csökkenése nem jelenti azt, hogy a vásárlók is olcsóbban juthatnak hozzá a luxuscikkhez a kiskereskedőknél.