Elhunyt a férfi, akin a világon elsőként hajtottak végre sertésszív-átültetést
Egyelőre nem világos, mi okozta a halálát, a műtét után ugyanis nem lépett fel kilökődés, a szív pedig még egy hónappal később is megfelelően működött.
Fotó: Pixabay Előzmény:
David Bennett gyógyíthatatlan szívbetegségben szenvedett, két hónappal ezelőtt pedig egy genetikailag módosított sertésszívvel hajtottak végre rajta szívátültetést. Bennett ismerte a műtétel járó kockázatot, emberi szervátültetésre azonban nem volt alkalmas, és a műtét előtt már hat hete élt ágyhoz kötve, miközben egy géphez kapcsolták, ami életben tartotta őt.
Az 57 éves férfi január 7-én esett át a műtéten, a következő heteket pedig családjával töltötte, megnézte a Super Bowlt, és arról beszélt, szeretne hazajutni kutyájához, Luckyhoz. Az orvosokat lesújtotta a hír, amikor állapota mégis romlani kezdett, majd elhunyt március 8-án.
„Bátor és nemes betegnek bizonyult, aki a végsőkig harcolt” – írta az átültetést végző sebész, Bartley Griffith a kórház közleményében.
Bennett fia, ifjabb David azonban úgy fogalmazott, azt reméli, apja transzplantációja „a remény kezdete lesz, és nem a vége”. Hozzátette, hálásak „minden innovatív pillanatért, őrült álomért és álmatlan éjszakáért, ami hozzájárult ehhez a történelmi erőfeszítéshez”.
Griffith korábban úgy nyilatkozott, a műtét egy lépéssel közelebb viszi a világot a szervhiány-válság megoldásához. Naponta 17 ember hal meg az Egyesült Államokban, mert nem kap elég gyorsan szervet, és a hírek szerint több mint százezren vannak várólistán – számolt be a BBC.
Régóta fontolgatták, hogy az igények kielégítésére állati szerveket alkalmaznak, sertésszívbillentyűket például már sikeresen használnak emberi betegek esetén. 2021 októberében sertésvesét ültettek egy emberbe, a páciens azonban ekkor agyhalott volt, nem volt remény a felépülésre.
Az első disznószerv-átültetés mérföldkő az orvostudományban. A más fajból történő szervtranszplantáció legnagyobb akadálya a hiperakut kilökődés, amikoris a szervezet annyira idegenként érzékeli a szövetet, hogy perceken belül elkezdi azt pusztítani. Az orvosok azt remélték, a sertésen végrehajtott 10 genetikai módosítás után a szerv elfogadható lesz az emberi szervezet számára.
A műtét után nem lépett fel kilökődés, és a szív még egy hónap múlva is remekül működött, a páciens azonban még mindig gyenge volt. Nem világos, mi okozta Bennett halálát, a vizsgálatok eredményei azonban segítenek majd meghatározni, milyen közel állunk ahhoz a jövőhöz, hogy sertéseket használjunk a transzplantálható szervek hiányának megoldásához.
