Az elemzőket nem lepte meg az MNB legújabb kamatdöntése

A várakozásoknak megfelelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi döntése, a jegybanki politikában változást az újabb inflációs jelentés megjelenése hozhat – írták elemzők az MTI-nek eljuttatott kommentárjukban. Az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az eddigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az MNB vezetése előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Rámutatott: az év közepére 5,50 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaik szerint májusban érheti el az 5,50 százalékot. Soron kívül Dobrev Klára feltette a kérdést: Magyar Péter fél tőle?

Az év közepére ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 4,50-6,50 százalékot jelölve ki a két szélének – tette hozzá. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére Suppan Gergely legkorábban 2023 második negyedévétől számít abban az esetben, ha az előrejelzések alapján az infláció 2023-ban visszatér a toleranciasávba.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról írt, hogy a monetáris politika szigorítási ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, hiszen ezzel párhuzamosan jelenik meg új Inflációs jelentés. A monetáris tanács most a kiszámíthatóságot tartotta fontosabbnak, mint az inflációs adatra való reagálást – jegyezte meg. A februári inflációs adatokban az elemző szerint már látszódnia kell a 6 alapvető élelmiszer árbefagyasztásának, ami némileg visszább foghatja az inflációt.

Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása – húzta alá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz – jelezte. Februárban az eddiginél is magasabb, 8,0-8,5 százalékos inflációra számítanak a döntéshozók.

Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7,9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett – emlékeztetett. Megjegyezte: a bázishatás áprilistól fékezheti némileg az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: mind a jegybanki közleményben, mind a jegybank alelnöke által kedden tartott sajtótájékoztatón a kommunikáció fókuszában az inflációs fejlemények álltak. Az év eleji átárazások szokásosnál jóval magasabb üteme általánosan megfigyelhető jelenség; a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba.

Szintén megjegyezte: mivel az egyhetes betét kamatának emelésével is folytatódnak majd a szigorító lépések, csütörtökön így várhatóan 30 bázisponttal, 4,60 százalékra nő majd az egyhetes betéti ráta. Az elemző szerint a sajtótájékoztatón az alelnök által bejelentett, a januári 7,9 százaléknál magasabb inflációs várakozás arra utal, hogy bár most még – a kiszámíthatóság jegyében – „csak” 50 bázisponttal emeltek ismét, márciusban akár a szigorítások gyorsításáról is dönthetnek.