Az együttműködő rabok rövidesen enyhébb besorolást érhetnek el a börtönben

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) közölte az MTI-vel, hogy márciustól kezdődően innovatív, kreditalapú kategóriarendszer határozza meg a szabadságvesztés büntetések végrehajtási rendjét, így a rabok együttműködő magatartásukkal enyhébb besorolást érhetnek el.

Makula György ezredes, a kommunikációs főosztály vezetője az intézkedés kapcsán elmondta, korábban a három végrehajtási fokozathoz (fegyház, börtön, fogház) három-három úgynevezett végrehajtási rezsim (szigorúbb, általános, enyhébb) kapcsolódott. Soron kívül Magyar Péter fontos információt osztott meg a fővárosi közgyűlésbe delegáltak kapcsán

Mivel azonban módosult a büntetés-végrehajtási kódex, március 1-jétől ezt ötfokozatú besorolási rendszer: az I. kategória a legenyhébb, az V. kategória a legszigorúbb. Az egyes kategóriákban eltérő az elítélt elkülönítése, őrzése, felügyelete és ellenőrzése, intézeten belüli mozgása, életrendje, a kapcsolattartási formák gyakorisága és mértéke, a személyes szükségleteire fordítható összeg, valamint a szabad levegőn tartózkodásának helyszíne és rendje, továbbá a magánál tartható tárgyak köre is.

Az új rendszer lényege, hogy a fogvatartott kreditpontokat tud szerezni a többi között azzal, ha részt vesz az intézetek által szervezett oktatásban, reintegrációs – például mentálhigiénés, képességfejlesztő, művészetterápiás – programokban, vagy munkát vállal. Amennyiben pedig a fogvatartott magatartása és együttműködési készsége az elvártaknak megfelel, úgy alacsonyabb kategóriába kerülhet, és több kedvezményben részesülhet.

NE HAGYD KI

Belföld

Rendeletmódosítással oldanák meg, hogy hőségben se kelljen visszafogni a Paksi Atomerőmű teljesítményét

Hangsúlyozta, az új rendszerben a büntető ítélet részeként megmaradnak az eddigi végrehajtási fokozatok, de azok csak az elítéltek kezdeti besorolásának kereteit határozzák meg. A büntetés-végrehajtási szervezet a saját besorolási és elkülönítési szempontrendszerét érvényesíti, mely figyelembe veszi az elítélt kriminológiai jellemzőit, visszaesési és fogvatartási kockázatát, az elkövetett bűncselekmény társadalomra való veszélyességét, az elkövető magatartását, együttműködési készségét, reintegrációs hajlandóságát.