A biológiai sokféleség válsága elnémítja a "tavasz hangját", ezzel pedig elveszíthetjük az értékes kapcsolatot a természettel.
Egy 25 évet felölelő kutatásból kiderült, hogy a madárcsicsergés, mely kulcsszerepet játszik az emberiség természethez fűződő kapcsolatában, egyre halkabb és kevésbé változatos, mind Európában, mind Észak-Amerikában.
A kutatócsoport figyelmeztetett, minél több fajt veszítünk el, annál kevésbé lesz gyakori a madárcsicsergés, a természet hangjai pedig szépen elcsendesednek, ami azzal fenyeget, hogy az emberek kevésbé fogják megbecsülni a természetet, ennek okán pedig nem is fognak tenni érte.
A kutatók egy új technikával rekonstruálták az elmúlt 25 év több mint 200 ezer helyszínén felvett hanganyagok hangzásvilágát. Ennek során felhasználták a világon elsőként felvett hanganyagot is, de nem csupán a tudományos, hanem civil felvételeket is felhasználták a kutatáshoz. A „hangtérképek” megalkotásához több mint 1000 vadon élő madárfajról készült hangfelvételt vizsgáltak meg, így rekonstruálva a korábbi természeti hangzásvilágot.
A kutatás vezető szerzője, Dr. Simon Butler, az UEA Biológiai Tudományok Iskolájának munkatársa elmondta:
NE HAGYD KI
„A természettel való kapcsolat előnyei széles körűek, a fizikai egészség és a pszichológiai jólét javulásától kezdve, egészen a környezetbarát viselkedésben való részvétel nagyobb valószínűségéig. A madárcsicsergés fontos szerepet játszik a természetben megélt élményeinkben, de a madárpopulációk széles körű csökkenése miatt drasztikusan megváltozik a természetes hangzásvilág”.
A kutatók az észak-amerikai Breeding Bird Survey és a Pan-European Common Bird Monitoring Scheme helyszíneiről származó éves madárszámlálási adatokat használták fel, amelyeket egy online adatbázisból származó felvételekkel kombináltak. Ezek után pedig kategorizálták a hanganyagokat akusztikai jellemzőik alapján, így megszületett a „hangtérkép”, mely a fajok összetettsége és változatossága alapján számszerűsítve is lett. Dr. Butler az eredmények kapcsán elmondta:
„A természetes hangtájak akusztikai sokféleségének és intenzitásának széles körű csökkenését tapasztaltuk, amelyet a madárközösségek összetételében bekövetkezett változások okoznak.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a tavasz hangzásvilága egyre csendesebb és kevésbé változatos, minek eredményeképp az emberek egyre kevésbé kapcsolódnak a természethez, aminek negatív hatásai lehetnek a későbbiekben az általános egészségre.
Tekintettel arra, hogy az emberek elsősorban hallják, nem pedig látják a madarakat, a természetes hangzásvilág elhalkulása jelezheti legnyomatékosabban a fajok csökkenésének problémáját”.