Napok óta elviselhetetlen hőség uralkodik Magyarországon, ami szinte minden szabadtéri tennivalót gyötrelemmé változtat, ám ami még ennél is nagyobb gond, hogy a fiataloktól az idősekig mindenkit megvisel, és sokak számára végzetes következményekkel jár.

Sokszor halljuk, hogy „bezzeg régen nem voltak ilyen melegek”, ami ugyan túlzás, hiszen elég csak megnézni a melegrekordokat – némelyik esetben több évtizedes maximumokat is láthatunk. Abból a szempontból viszont van igazság benne, hogy a forró napok száma – ha hullámzó jelleggel is, de – folyamatos növekedést mutat. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

A KSH adatai ugyan a fővárosra korlátozódnak, de Budapesten is egyértelműen látszik a növekvő tendencia, ami az elmúlt 120 év hőségnapjait veszi figyelembe 1900-tól 2020-ig. Egészen elképesztő, hogy az átlag 4 fővárosi hőségnaptól mostanra 20-ig jutottunk, ezzel együtt pedig természetesen a fagyos napok száma is csökkenőben van.

Habár a budapesti adatok is súlyosak, a dél-alföldi régióban még ennél is rosszabb a helyzet, rendszerint ugyanis itt reked meg a leghosszabb ideig a forróság. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorában pedig jól látszik, hogy Csongrád-Csanád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Bács-Kiskun megye településein is számos alkalommal rögzítettek rekordmeleget.

A hőség, amellett, hogy kellemetlen mellékhatásokkal jár, az életminőséget is jelentősen rontja. Legyen szó a mentális állapotról, a kipihentségről, vagy éppen a koncentrációról. Ezek a kánikula elmúltával legtöbbször normalizálódnak, vannak azonban olyan egészségügyi gondok, melyek mellett kimondottan veszélyesek a tartós forróságot hozó időszakok.

Ilyenek a szív- és érrendszeri betegségek, melyek tünetei felerősödhetnek a hőségnapokon. Az ingadozó vérnyomás és a magas pulzus problémája az enyhétől egészen az életveszélyes helyzetekig fokozódhat, ami a többlethalálozás statisztikáiban is meglátszik.

A novekedes.hu elemző cikkében a 2015-ös nyarat hozta fel példaként, amikor öt hőhullám sújtotta az országot, ami összesen 34 hőségnapot eredményezett. Ezekben az időszakokban 17%-kal emelkedett meg a többlethalálozás, amely 1740 ember idő előtti halálához vezetett. Ennél magasabb számot azóta sem regisztráltak.

Az Országos Közegészségügyi Központ előrejelzése azonban még ennél is vészjóslóbb: 2050-ig megkétszereződhet a hőhullámok száma, ami 150%-kal növelheti meg a többlethalálozást az országban.