A France 24 Russell Jeungot, a San Franciscói Állami Egyetem ázsiai-amerikai tanszékének elnökét és a Stop AAPI Hate nevű, ázsiaiak és csendes-óceániaiak ellen elkövetett zaklatást és erőszakos cselekedeteket figyelő szervezet vezetőjét kérdezte.

Hogy segítsen megérteni, milyen mértékű a dolog, Jeung elmondta, 2020. márciusa óta több, mint 3000 beszámolót kaptak hasonló esetekről, amelyeket négy fő kategóriába osztottak: munkahelyi bántalmazás, internetes zaklatás, szóbeli bántalmazás és fizikai bántalmazás. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

A szervezet azt is összesítette, hogy elsősorban a sérülékeny korosztályok – gyerekek, idősek és nők – az elszenvedői ezeknek a tetteknek, az idősek bántalmazása pedig, mivel őket nagy tisztelet övezi az ázsiai kultúrában, külön fájó pont számukra.

Egy tavaly júniusi felmérés szerint az ázsiai-amerikai lakosság közel harmadára tettek valamilyen rasszista megjegyzést a koronavírus kirobbanása óta, míg 26 százalékuk elmondta, tartanak attól, hogy támadás vagy fenyegetés éri őket.

Jeung mellett több közösségi vezető és aktivista is úgy gondolja, hogy Donald Trump rasszista szólamai, melyet megengedett magának egész évben, jelentősen hozzájárultak a támadások számának növekedéséhez.

„Trump a „kínai vírushoz” és a „kung flúhoz” hasonló szólamaival megbélyegezte a kínaiakat. De más tényező is van. Az ázsiaiak elleni erőszak mindig is az amerikai történelem része volt. Mindig ott volt a „sárga veszedelemtől” való félelem, attól, hogy az ázsiaiak jönnek, elveszik a munkákat és elterjesztik a betegségeiket.” – mondta Jeung.

Az Egyesült Államokból 1882-ben törvényben tiltották ki a kínaiakat, míg a Japánból érkező, vagy japán felmenőkkel rendelkező amerikaiakat koncentrációs táborokba zárták a II. vh. alatt. A szeptember 11-i események után is többeket letartóztattak és kiutasítottak. Jeung szerint válság, háború és járványok idején minden ázsiait „másként” határoz meg a többség, akiket ki kell zárni.

Bár az ázsiaiakkal szembeni bűncselekmények száma valóban megnőtt a járvány folyamán, és ezek közül sokat videóra is vettek, sok esetben, például a rablásoknál ezek nem adnak tiszta képet arról, hogy rasszista indíttatásúak lennének a cselekedetek, vagy jövedelemszerzés, esetleg mentális probléma áll mögöttük.

Jeung is egyetért abban, hogy amennyiben minden ilyen esetre rásütik a gyűlölet-bűncselekmény jelzőt, egy aprólékosabb problémáról terelik el a figyelmet: „Két külön, de egymáshoz köthető trendet figyeltünk meg. Az egyik az olyan cselekmények száma, ahol egyértelmű a rasszista motiváció, emellett pedig egyéb erőszakos bűncselekmények áradata is elindult az ázsiaiak ellen.”

Az esetek természetesen felháborították az ázsiai-amerikai közösséget, a professzor szerint azonban lelkesítő, hogy nem gyűlölettel akarnak válaszolni a gyűlöletre:

„Bármilyen szomorú is a helyzet, örülök, hogy a közösségünket sokan támogatják, nem csak ázsiai-amerikaiak, hanem szövetségeseik is. Az embernek ilyenkor bekapcsolhat a túlélési ösztöne: járőröket jelölhetnénk ki, felfegyverkezhetnénk vagy mondhatnánk a családunknak, hogy maradjanak otthon.”

„Ehelyett mi rajzani kezdtünk. A közösség tagjai és a minket támogatók egy rajként állunk ki a rasszizmus ellen és az idős rokonaink védelmében.”

Októberben az ázsiaiak elleni növekvő erőszakra reagálva a New York-i rendőrség létrehozott egy különösen az ilyen helyzetekre reagáló alakulatot, míg Oakland városának kínai negyedében egy mozgó parancsnokságot állítottak fel és megnövelték az ott járőröző egységek számát.

Szerdai TV-beszédében az elnök, Joe Biden is elítélte a járvány alatt az ázsiai-amerikaiak ellen elkövetett „erőszakos bűncselekményeket” és azok beszüntetésére szólított fel.