Az Egyesült Királyság egy sor új szankciót léptet életbe a „frontvonalon atrocitásokat elkövető” orosz tábornokok, valamint a háborút támogató magánszemélyek és vállalkozások ellen. Liz Truss külügyminiszter elmondta, hogy a 26 új szankció azok ellen irányul, akiknek „ukrán vér tapad a kezéhez”, beleértve a Bucsát megszálló egység parancsnokát is.

„Az ukrán nép ellen irányuló orosz támadás romlottsága nyilvánvaló. Szándékosan vesznek célba kórházakat, iskolákat és közlekedési csomópontokat Mariupolban és azon túl – ahogyan Csecsenföldön és Szíriában tették” – idézte a Sky News a külügyminisztert.

Miután az orosz csapatok kivonultak Ukrajna északi és középső részéről, hogy erőfeszítéseiket keletre összpontosítsák, a területeket visszafoglaló ukrán katonák szörnyű állapotokkal szembesültek. Civilek százait mészárolták le, testüket pedig tömegsírokba temették vagy az utcán hagyták.

Múlt héten igazságügyi szakértők érkeztek a Kijev melletti városokba, hogy feltárják a történteket, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan pedig „bűnügyi helyszínnek” minősítette Ukrajnát, amikor Bucsában járt.

A főváros környéki régókban több mint 900 kivégzett civil holttestére találtak rá, akiknek 95 százalékát egyszerűen agyonlőtték. Ez a szám folyamatosan növekszik a lebombázott épületek romjai alól előkerült testek, valamint a tömegsírok feltárása miatt. Jelenleg Bucsában dokumentálták a legtöbb esetet, ott 350 kivégzett civil holttestére bukkantak.

Moszkva tagadja a vádakat, miszerint katonáinak köze lenne a mészárláshoz, az ellentmondó bizonyítékokat pedig hamisítványnak nevezi. A kivonulás után Vlagyimir Putyin a katonák „hősiessége, bátorsága és állhatatossága” miatt kitüntetésben részesítette az orosz hadsereg 64. gépesített lövészdandárját, amely a jelentések szerint Bucsában teljesített szolgálatot.