Komoly szerepet játszhatott az amerikai hírszerzés az ukrajnai győzelmekben
Az Egyesült Államok információkat osztott meg az ukrán erőkkel az orosz tábornokok elleni támadások, valamint a Moszkva elsüllyesztése kapcsán.
Fotó: John Kirby, a Pentagon szóvivõje sajtótájékoztatót tart Washingtonban 2022. április 27-én.
MTI/AP/Manuel Balce CenetaVolt amerikai hírszerző tisztek azt tanácsolták hivatalba lépő utódaiknak, hogy ne dicsekedjenek az ukrajnai katonai sikerekben játszott szerepükkel. A héten két hír is megjelent a sajtóban, meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva, akik szerint az amerikai hírszerzés fontos szerepet játszott az orosz tábornokok megtámadásában, valamint a Moszkva zászlóshajó elsüllyesztésében a Fekete-tengeren.
A Fehér Ház szerdán részben cáfolta a New York Times információit, mondván, bár az Egyesült Államok valóban megosztja hírszerzési értesüléseit az ukrán erőkkel, azt nem kifejezetten az orosz tábornokok megölésének szándékával teszik. Másnap azonban több lap is beszámolt róla, hogy forrásaik szerint az amerikai hírszerzés segített Ukrajnában célba venni a Moszkvát, ami a második legnagyobb elsüllyesztett orosz hajó lett a második világháború óta.
Általános szabály, hogy a kémkedést titokban hajtják végre, bár a nyugati hírszerző ügynökségek a múlt hónapok során áthágták ezt azzal, hogy nyilvánosságra hozták az orosz inváziós előkészületeket, majd napi jelentéseket tettek közzé a csatatérről és az orosz vonalak mögül.
A két új eset azonban kivételt képez, mivel az amerikai kémügynökségek tevékenységére vonatkoznak, nem pedig a háború helyzetére, az Egyesült Államok pedig mindkét esetben történelmi megaláztatástan részesítette Moszkvát és Vlagyimir Putyint – írta cikkében a The Guardian.
Paul Pillar, a CIA egykori magas rangú tisztviselője szerint egyáltalán nem bölcs dolog, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is megerősítette az amerikai hírszerzés szerepét a Moszkva elsüllyesztésében, és még inkább a tábornokok meggyilkolásában.
„A nagy aggodalmam az, hogy az Egyesült Államok oroszokat ért kudarcokban betöltött jelentős szerepének megerősítése olyan eszkalációra készteti Putyint, amelyet egyébként nem érzett szükségesnek”
– nyilatkozta.
Téves döntés volt az információk nyilvánosságra hozzása John Sipher szerint is, aki 28 évig szolgált a CIA rejtett ügynökeként, bár ő másban látja a problémát; szerinte tiszteletlenség az földjükért harcoló ukránokkal szemben, hogy elveszik tőlük sikereiket. Nem tart azonban attól, hogy ez jelentősen növelné az eszkaláció kockázatát Oroszország és a NATO között.
„Putyin tudja, hogyan játsszák ezt a játékot. Ő is hírszerzési információkat gyűjt, hogy amerikaiakat öljön, ha a helyzet fordul, ahogyan ezt Afganisztánban és más helyeken is tette. Az oroszok éveket töltöttek azzal, hogy kiberháborúval és dezinformációval támadtak minket, tehát nem hiszem, hogy feldúlná őket, hogy Amerika fordít a helyzeten a hírszerzési információk megosztásával”
– mondta Sipher.
Európai tisztviselők egyértelművé tették, hogy saját hírszerző ügynökségeik nem követik az Egyesült Államok példáját. Kétségbe vonták az amerikai hírszerzés központi szerepét is az orosz tábornokok megölése kapcsán, mondván, az orosz tisztek viselkedése kiszámítható a szovjet korszak merev doktrínáinak következtében.
Indoklásuk szerint a biztonsági kommunikációs csatornák meghibásodása esetén az orosz hadsereg lefelé irányuló hierarchiája miatt a legfelsőbb tiszteknek a frontvonalra kell utazniuk, hogy megbizonyosodjanak parancsaik végrehajtásáról, ahol aztán ukrán mesterlövészek várják őket.
A Pentagon szóvivője, John Kirby hangsúlyozta, a Moszkva esetén Ukrajna saját maga döntött úgy, hogy tüzet nyit a hajóra, amihez több forrásból merített információt. Elmondása szerint az ukránok más nemzetektől is kapnak információkat, de önállóan is elég erős hírszerzési képességekkel rendelkeznek.
