Egy tanulmány szerint vagyonokat költenek klímaakció elleni lobbira a legnagyobb hús- és tejipari cégek

Az Egyesült Államok legnagyobb hús- és tejipari cégei tenyésztői és mezőgazdasági lobbicsoportokkal dollármilliókat költöttek klímaakció-ellenes kampányokra és olyan tanulmányokra, amelyek megkérdőjelezik az állattartás és a klímaváltozás közötti kapcsolatot, derül ki a New Yorki Egyetem új kutatásából, ami a Climatic Change folyóiratban jelent meg, és az Inside Climate News foglalt össze.

Emellett a kutatás azt is kiderítette, hogy a világ legnagyobb hús- és tejipari cégei nem tesznek sokat az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében, csupán páran fogadták meg, hogy 2050-re elérik a nettó zéró kibocsátást. Soron kívül Lakatos Márk-ügy: az ügyészség megnevezte, milyen súlyos bűncselekmény miatt nyomoznak

A tanulmány, melyet 2017-ben és 2018-ban közzétett adatokból dolgozik, az első olyan tudományos jellegű kutatás, amelyben a hús-és tejipari szereplők ökológiai lábnyoma részletesen vizsgálva van.

A szerzők szerint tavaly nyárig a vizsgált 35 cégből csak négy fogadta meg, hogy 2050-re elérik a nettó zéró üvegházhatású gázkibocsátást, azóta a kínai Smithfield és a brazil JBS is csatlakoztak hozzájuk.

A tanulmány készítői szerint azonban ezek a fogadalmak hiányoznak a részletes tervek és túlságosan a szén-dioxidkibocsátásra összpontosítanak, holott az állattenyésztésben elsősorban a metán jelent veszélyt a klímára. Egyes esetekben – például a JBS-nél – a vállalások a cégek beszállítói esetében nem tartalmaznak tervet a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.

Az állattenyésztés a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 14%-áért felel, az öt legnagyobb ezzel foglalkozó cég már 2017-ben többet bocsátott ki, mint a legnagyobb olajkitermelő cég, az ExxonMobil, egy 2020-as mérés szerint ez azóta csak nőtt.

A mezőgazdaságban kulcsfontosságú lenne ezt csökkenteni a klímaváltozás kézben tartásához, de az új tanulmány szerint a legnagyobb állattenyésztő cégek székhelyéül szolgáló 16 országból csak hétnek a Párizsi Egyezményhez adott vállalásában szerepel az ágazat szabályozása.

Az egyezménnyel összevetve a kutatás arra jutott, hogy a svájci Nestlé és az új-zélandi Fonterra kibocsátása is magasabb, mint amit az őket házaló országok vállaltak, míg a dán Arláé az ország által vállalt 60%-át teszi ki.

Jennifer Jacquet, a New Yorki Egyetem Természettudományi Karának egyik docense és a kutatás egyik szerzője szerint a céljuk az volt, hogy az egyéni kibocsátások helyett a cégek károsanyag-kibocsátására vetítsék ki a Párizsi Egyezményt: „A Párizsi Egyezmény szerint Brazília csak azért felelős, ami Brazíliában történik. Mi megvizsgáltuk, mi lenne, ha Brazília felelne a JBS-ért, vagy Kína a Smithfieldért.”

Ezzel korábbi hasonló, de a fosszilis üzemanyagokkal foglalkozó cégeket vizsgáló tanulmányokat követték, amelyek egyesével kiszámolták a cégek összes kibocsátását és ez alapján rendelték hozzájuk az egyezmény vállalásait.

Emellett azt is vizsgálták, hogy ezen cégek és lobbistáik hogyan harcoltak az Egyesült Államok kongresszusában és a környezetvédelmi hivatalnál a klímaszabályozás ellen. Kiszámolták, hogy az Egyesült Államok mezőgazdasági szereplői 2000 és 2020 között kb. 220 millió forintnyi összeget költöttek politikai jelöltek kampányaira és kb. 730 milliárdot egyéb lobbitevékenységekre.

Egy, a szerzőkkel készített interjúban elhangzott, hogy míg a kőolaj és földgáztermelő cégekkel kapcsolatban már több tanulmány megjelent, a mezőgazdasággal kapcsolatban egyelőre nincs még ilyen mennyiség. Ez szerintük elsősorban azért lehet, mert csak az ipar által befolyásolt mezőgazdasági egyetemeken, illetve független kutatók által volt csak vizsgálva az ágazat.

Oliver Lazarus, a kutatás egyik szerzője, aki azóta a Harvardon végzi doktori tanulmányait, elmondta: „Nem meglepő, hogy ennyire aktívan igyekeznek formálni a párbeszédet a klímáról. Mi azt akartuk megmutatni, hogy ez eddig mennyire figyelmen kívül volt hagyva.”