Egy egészségügyi szakember minden további nélkül kötelezővé tenné az oltást
Az ellenzék által létrehozott parlamenti koronavírus-bizottság meghallgatásán egy orvos és egészségügyi közgazdász szakember elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben minden további nélkül kötelezővé tenné a védőoltást, valamint a differenciált védekezést javasolja.
Fotó: MTI/Balázs AttilaEgészségügyi szakembereket hallgatott meg csütörtöki, online megtartott és közvetített ülésén az ellenzék által létrehozott parlamenti koronavírus-vizsgálóbizottság.
Gilly Gyula orvos, egészségügyi közgazdász előadásában a célzott, differenciált hazai védekezést hiányolta, az izoláció mellett a fertőzöttek 8-10 napra visszamenő kontaktuskutatást sürgetve.
A tesztelésről szólva kifogásolta, hogy Magyarország „egyáltalán le sem hajol ezért az egyetlen egy fegyverért”, hozzátéve, nem megoldás, hogy „bezárok mindenkit, mert ezzel a fertőzöttet is bezárom”.
A „Covid 2021 vizsgálóbizottság” ülésén annak a véleményének adott hangot, hogy ameddig nincs meg a lakossági szintű védettség, addig úgy kellene eljárni, mintha nem volna vakcina.
Az egyéni védettség soha nem komplett, mert a vakcinák nem százszázalékosak
– jelentette ki Gilly Gyula, aki hosszan sorolta, milyen későbbi súlyos betegségek oka lehet a koronavírus-fertőzés, bármilyen enyhe volt is a lefolyása.
Elmondta, szerinte szigorúan tilos volna nyitni a jelen helyzetben, egy kérdésre reagálva pedig úgy nyilatkozott, minden további nélkül kötelezővé tenné az oltást, nem is érti, mivégre az önkéntesség.
Gilly Gyula hangsúlyozta, teljesen eltérőek a becslések arról, hányan estek már át Magyarországon a fertőzésen, nem tudni, milyen mértékű az átfedés az oltottak körével, ahogy azt sem, mekkora és meddig érvényesül az immunitás, így pedig „tág tere van a blöffölésnek”.
Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a járvány kezdetén a védőeszközök biztosítása mellett a többletfeladatok ellátásának megszervezése is döcögősen indult. Hozzátette: a védőfelszerelés-ellátottság jelentősen javult, a kezdeti problémák szinte kivétel nélkül megszűntek mostanra. Továbbra is komoly gondot okoz azonban a testület létszámhiánya, amelyen csak rontott, hogy a jogviszonyváltás miatt bajtársai egy-másfél százaléka leszerelt.
Elmondta: a járvány miatt bonyolultabb, lassabban végezhető feladatokat kellett és kell elvégeznie a mentőszervezetnek, nemegyszer a háziorvosok teendőit véve át, miközben többórányi munkaidőt vehet el például a vidékről a fővárosba vezényelt egységek napi utazása.
Kusper Zsolt arra a kérdésre, hogy perelnek-e koronavírus-fertőzött kollégáik százszázalékos táppénzéért, úgy nyilatkozott: nem látja ezt járható útnak, mert akkor nekik kellene bizonyítaniuk, hogy az érintett munkavégzés közben kapta el a betegséget.
Arról beszélt: kollégái közül sokan jelezték, hogy el akarnak menni a mentőszolgálattól, különösen a hosszú ideje kifogásolt alacsony munkabér miatt. Kiemelte, hogy az – általa bérfelzárkóztatásnak nevezett – emelés sem oldja meg a problémákat.
Kérdésre válaszolva a mentődolgozók oltásának kötelezővé tétele mellett a mentésszervezés optimalizálását, az irányítás és a kórházak közötti kommunikáció javítását, a pihenőidő kiadását, a munkaórák számának korlátozását nevezte a legsürgetőbb feladatnak, kiemelve, hogy utóbbiak egy csapásra javítanák bajtársai hangulatát.
Forrás: MTI
