Amikor a koronavírus egy idős férfi életét követelte a brazil Pôrto Velho kórházban, sokkal többet vett el, mint egy életet: Aruká Juma volt az amazóniai törzs utolsó életben maradt férfi tagja, halálával pedig számtalan Juma hagyomány is örökre elveszett.

Az emberek többségével ellentétben Aruká valószínűleg nem azért kapta el a betegséget, hogy túl sokáig beszélgetett kávéjára várva a Starbucksnál, vagy éppen elfelejtett maszkot viselni az élelmiszerboltban. Az aktivisták a fakitermelőket és a bányászokat hibáztatják a vírus terjedése miatt, olyan elzárt amazóniai törzsek között, mint a Juma.

Sarah Shenker, a Survival International törzsvédő jótékonysági szervezet egyik munkatársa úgy fogalmazott, ahol betolakodók vannak, ott a koronavírus egész népeket kiirthat, ez tehát konkrétan élet-halál kérdése.

A mai napig Brazíliában a világon a második legmagasabb a vírus okozta halálesetek száma, nagyjából ugyanis 282 ezer ember vesztette életét az országban a járvány miatt, az őslakosok pedig különösen veszélyeztetettek a koronavírus miatt. Elszigetelődésük azt jelenti, hogy szervezetük nem tudta kiépíteni azt a fajta immunitást, mint mások, így a koronavírus-fertőzés is sokkal halálosabbnak bizonyul számukra.

Az amazóniai törzsek halálozási aránya szembetűnően, 58 százalékkal magasabb, mint a brazil lakosságé, a fertőzési arány pedig szintén magasabb, megközelítőleg 68 százalék. A vírus eddig 970 őslakos életét követelte Brazíliában, és több mint 500 ezer főt fertőzött meg, egy rendkívül tragikus esetben pedig a vírus 10 gyermek életét követelte egyetlen faluban.

Juka Aruká, aki vezetéknevét törzsének nevéből vette, az 1930-as években született, gyermekkorát az Aćua folyó menti dzsungelfaluban töltötte, a brazil Amazonas államban. Aruká 86 és 90 év között volt, amikor meghalt, ráadásul a Juma nyelv utolsó folyékonyan beszélő tagja régóta tanúja volt törzse kultúrájának és hagyományainak kihalásának.

A Juma törzs a 18. században 15 ezer fős lakossággal rendelkezett, ám a következő évek betegségei és mészárlásai, melyeket a favágók és a bányászok követtek el, drasztikusan megtizedelte a népességet. 1943-ra már csak százan maradtak a törzsből, egy 1964-es szörnyű mészárlás pedig összesen hat főre csökkentette a Juma törzs népességét. Amikor sógora 1999-ben életét vesztette, Aruká vált a Juma törzs legutolsó élő tagjává.

Mivel Arukának csak lányai születtek, viszont a Juma törzs hagyományai szerint csak a férfiak vihetik tovább a vérvonalat, a Juma törzs létezése Aruká halálával teljes mértékben megszűnt. Az aktivisták a brazil kormányt hibáztatják, amiért nem védte meg az őslakos törzseket a koronavírustól.

Mivel Jair Bolsonaro, brazil elnök olyan mértékben lebecsülte a koronavírus-járványt, hogy azt mezei influenzának nevezte, ám a járványügyi adatok egyértelműen megerősítik, hogy ez a felfogás rendkívül kártékony, az aktivisták pedig azzal vádolják az elnököt, hogy elégtelen járványkezelésének eredménye konkrétan népirtás lett: Aruká Jumának nem kellett volna meghalnia, ha Bolsonaro reálisan kezeli a helyzetet, és nem engedi be az őslakos területekre a favágókat és a bányászokat.

A brazil Amazonas őslakos szervezetei, az elszigetelt és a bennszülött népek emberi jogi megfigyelőközpontja és az APIB által kiadott közös nyilatkozatban kifejezetten a kormányt hibáztatták Aruká haláláért. A kormány a nyilatkozat szerint figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket arról, hogy a koronavírus milyen hatással lehet az őslakosokra.