Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerint ha a szociálpolitika és az éghajlat-politika nem egyesül, hogy igazságosan osszák meg az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtésének költségeit és előnyeit, akkor a világnak szembe kell néznie a munkahelyek és jövedelmek elvesztésétől félő emberek visszahatásával, amelyet a populista politikusok és a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos érdekek szítanak.

Az éghajlatváltozás kezelése sokkalta olcsóbb lesz, mint a globális felmelegedés okozta zavarok, emellett az egészségünkre nézve is előnyökkel jár, és a költségek az elmúlt években drámai csökkenésnek indultak. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás azonban néhány hagyományos munkahely, például a szénbányászat megszűnését fogja jelenteni, a változás költségei pedig egyenlőtlenül fognak a társadalom különböző szektoraira hárulni, hacsak a politikusok nem lépnek közbe.

„Óriási kockázatot látok abban, hogy szövetségre lépnek azok, akik nem akarják a változást, mert úgy látják, hogy az érdekeik sérülnek, akár a fosszilis tüzelőanyagokról, akár a hagyományos gazdasági körökről van szó” – mondta Timmermans a Guardiannek adott interjújában. „Ezek az érdekek összekapcsolódnak a negatív társadalmi következményektől való félelemmel. Akkor létrejöhet egyfajta ellenzék, ahol az emberek azt mondják:

„Várjunk csak, ne ilyen gyorsan, az emberek ezt nem tudják megemészteni”.”

Hozzátette: „Azoknak, akik megértik, hogy gyorsan kell cselekednünk, a szociális kérdést kellene a központi kérdéssé tenniük az egészben. Ténylegesen felszólítom az éghajlati mozgalom minden tagját, hogy csatlakozzanak hozzám, és a múlthoz képest jobban összpontosítsanak a szociális kérdésre. Mert ez lehet a legnagyobb buktató.” Timmermans ezen felül figyelmeztetett, hogy áldozatvállalásra lesz szükség az idősebb generáció részéről annak érdekében, hogy a fiatalok biztonságos klímában élhessenek.

Az emberek életének megváltoztatása ma nehézkes feladat lenne, de az előnyöket már a mai gyerekek is éreznék – tette hozzá. „Ez a politika számára hatalmas, hatalmas kihívás. Vissza kell szereznünk a céltudatosság érzését – hogy ne magunkért, hanem másokért tegyünk valamit, ami szerintem mindig is a társadalom legjobb állapotához vezetett.”

Bármilyen áldozat a legtöbbek számára csupán apróság lenne, például a házak alacsony szén-dioxid-kibocsátású szabványok szerint történő felújításával járó kellemetlenségek, vagy az elektromos közlekedésre való átállás, illetve a kevesebb húsfogyasztás. Egyesek számára azonban munkahelyváltással vagy életmódváltással járhat a radikális változás.

Timmermans figyelmeztetései tökéletesen tükrözik a klímaszakértők egyre növekvő aggodalmát amiatt, hogy a politikusok nem mutatták meg az embereknek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom előnyeit, amelyek közé tartozik a tisztább levegő és víz, az élhetőbb városok, valamint a magasabb szintű egészség és jólét, továbbá az éghajlati válság megszüntetése. A politikusok – köztük Donald Trump és az amerikai republikánusok – az éghajlati összeomlás kezelését költségként állították be, ezen felül sokan féltik a munkahelyüket.

Timmermans elismerte, hogy a hagyományos iparágakban dolgozó emberek egy részének váltania kell majd, és azt mondta, hogy a politikusok legfőbb szerepe az, hogy mindezt megkönnyítsék. Az olyan iparágakban, mint a fosszilis tüzelőanyagok és az energiatermelés, kulcsfontosságú lenne az emberek átképzése.

Az Európai Bizottság alelnöke Lengyelországra mutatott rá, amely nagymértékben függ a széntől. „Nagyon magas a mérnöki és az oktatási szintjük – egy olyan országban, mint Lengyelország, hatalmas potenciál rejlik (az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságban). A szénnek pedig egyszerűen nincs jövője. Minél tovább húzzuk (a változást), annál fájdalmasabb és annál költségesebb lesz.”

Timmermans idén kulcsfontosságú szerepet tölt be az EU-n belül és globális szinten is, mivel ő vezeti a blokk zöld megállapodását, amelynek célja az európai gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá alakítása, továbbá ő vezeti a blokk éghajlatvédelmi erőfeszítéseit a COP26 konferencián, az Egyesült Királyság által novemberben Glasgow-ban megrendezendő, létfontosságú ENSZ éghajlatvédelmi tárgyalásokon is.

Az Európai Bizottság alelnöke csütörtökön Londonba utazott, hogy a világjárvány miatti korlátozások kezdete óta először tegyen hivatalos látogatást Brüsszelben, és a Downing Street-en négyórás megbeszélést folytasson Alok Sharmával, a Cop26 brit elnökével és a tárgyalások házigazdájával. De heti kapcsolatban áll John Kerryvel, Joe Biden amerikai elnök éghajlatvédelmi megbízottjával, valamint Kína legfőbb éghajlatvédelmi tisztviselőjével, Hszie Zsenhua-val is.

Az EU törvénybe iktatta saját éghajlatvédelmi célkitűzését, amely szerint 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ez az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok mellett ez az egyik legszigorúbb éghajlatvédelmi célkitűzés, bár a kampányolók szerint a blokk ennél jobbat is elérhetne, és 60 százalékos célt követeltek.

Timmermans szerint a kibocsátási cél további javítása nem lehetséges, azonban azt mondta, hogy arra kéri az EU tagállamait, hogy álljanak elő több pénzzel az éghajlatváltozás finanszírozására: a szegény országoknak a gazdag országok által nyújtott támogatására ösztönzi a tagállamokat, amely segít csökkenteni a kibocsátásukat és segít megbirkózni az éghajlati összeomlás hatásaival is.