Ebben a városban 64 napig nem látják a napot
Az alaszkai városban megkezdődik a „sarki éjszaka”, ami miatt a lakosok innentől számítva 64 napig nem fogják látni a napfelkeltét.
Fotó: Unsplash/Deborah Schildt
Az alaszkai Utqiagvik rövidesen az éves sarki éjszakába, a 64 napig tartó megszakítás nélküli sötétség időszakába lép: az Egyesült Államok legészakibb, alig 5000 lakosú városa a Jeges-tenger mentén, Alaszka északi lejtőjén található. Az északi szélesség 71,17 fokán, több mint 482 kilométerrel az északi sarkkör felett fekvő Utqiagvik szélsőséges elhelyezkedése miatt minden télen megtapasztalja ezt a jelenséget.
A nap helyi idő szerint november 18-án 13:27-kor nyugszik le, s csak 2025. január 22-én kel fel újra. Amikor végül visszatér, a napfelkelte 13:15-kor következik be, hogy aztán 48 perccel később ismét lenyugodjon. Ezt követően a nappalok gyorsan hosszabbodni kezdenek. Az égbolt addig is a mélykék és az ibolyaszín árnyalataiban pompázik majd a szürkület időszakaiban.
Érdekesség, hogy ez a hosszan tartó sötétség hozzájárul a város zord éghajlatához: Utqiagvikban a hőmérséklet az év 63 százalékában fagypont alatt marad, és sokszor a hőmérséklet nem is emelkedik 0 fok fölé. A sarki éjszaka szerepet játszik a sarki fény kialakulásában is, mely befolyásolhatja az időjárási mintákat az egész északi féltekén. December 21-én, a téli napfordulón a Nap a legmagasabb pontján 4,7 fokkal lesz a horizont alatt a déli órákban.
A sarki éjszaka jelensége a Föld tengelyferdesége miatt következik be: az őszi és a tavaszi napéjegyenlőség közötti hónapokban az északi sarkkörön belüli területek a Naptól elfordulva maradnak. Ez a hatás annál szélsőségesebbé válik, minél közelebb kerülünk a sarkokhoz. Az északi és déli pólusokon a Nap évente csak egyszer, a tavaszi napéjegyenlőségkor kel fel, és 6 hónappal később, az őszi napéjegyenlőségkor nyugszik le. Az ebből adódó sötét hónapokat csak a csillagok, a Hold és a csillogó sarki fény világítja meg.
Érdekesség, hogy az elhúzódó sötétség ellenére Utqiagvik nagyjából ugyanannyi teljes éves napsütéses órát kap, mint például Miami vagy Sydney. A különbség az órák eloszlásában és a napfény szögében rejlik. A magasan fekvő területeken a napfény nagyobb területen oszlik el, és nem elég intenzív ahhoz, hogy jelentős meleget hozzon létre.
