Sosem voltak akkora veszélyben a magyar kertészetek, mint idén
2021-ben drasztikus módon megemelkedtek az előállítási költségek a zöldség-gyümölcs szektorban, ez viszont nem csupán a termelő vállalkozásokat sújtotta, hanem a feldolgozóipart is.
Twenty20
Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az Agrárszektor hírportálnak adott hosszabb interjújában kiemelte, idén a növényvédő szereknél sok készítmény esetében az átlagosnak mondható 4-6 százalékkal szemben 20-50 százalék közötti áremelkedést tapasztaltak, míg a műtrágyáknál még ennél is markánsabb, jellemzően 50-90% közötti drágulás következett be, és ez a folyamat vélhetően még nem ért véget.
Apáti hozzátette, bár az ágazat nagyon sokszínű, így nagyon változó, hogy az inputanyagok árának növekedése milyen költségemelkedést generált a teljes termelési költségekben, ez az érték ágazattól függően végeredményben és átlagosan 5-15 százalék közöttire becsülhető.
A szakember kiemelte, az energiaárak is jelentősen növekedtek, ami a vállalkozásokon kívül a zöldség-gyümölcs feldolgozóipart egyaránt érintette, továbbá Apáti szerint az építőanyagok árának emelkedése és hiánya is jelentősen emelték a termelés költségeit:
„A kilogrammonkénti önköltség növekedésébe mindezeken túlmenően még belejátszanak a termésveszteségek is, hiszen nem mindegy, hogy az adott hektáronkénti költségre mekkora termés esik. A tavaszi fagyok, illetve a nyári hőség és aszály miatt a betakarítható termésmennyiség a legtöbb ágazatban csökkent – ágazattól függően 10-50 százalék közötti mértékben –, ami szintén jelentős önköltség emelkedést indukál, hogy ez az áremelkedés csak az egy hektárra vetített költségre vonatkozik.”
Apáti mindezek megjegyezte, hogy a gazdálkodók gyakran panaszkodnak arra, hogy napi szinten nagyon erősen ingadozik az adott napon munkára jelentkezők létszáma, személyi összetétele, képzettsége, és rendszerint a szükségesnél sokkal kevesebb munkaerő áll rendelkezésre, ami folyamatos átszervezést igényel, ezzel együtt pedig jelentősen rontja a hatékonyságot, és minőségi károkat is okoz a megkésett betakarítás révén.
Sajnos az idei szélsőséges időjárás is közbeszólt: a tavaszi fagyok ágazattól függően 20-60 százalék közötti terméskiesést okoztak, de az extrém kánikula is megnehezítette a gazdálkodók munkáját, az idei átlagosnál melegebb nyár miatt 10-20 százalékos terméskiesést kellett elkönyvelni az öntözetlen gyümölcs és szabadföldi zöldségkultúrákban.
