Donald Trump amerikai elnök aláírt rendelete nyomán immár 35%-os vám sújtja a Kanadából érkező importtermékeket – ez a korábbi 25%-os kulcshoz képest jelentős emelést jelent. Az elnök azzal indokolta döntését, hogy Ottawa „nem működött együtt” az Egyesült Államokba irányuló fentanil és más kábítószerek áramlásának megfékezésében.

„Kanada nem tett eleget a határainkon átjutó drogkereskedelem visszaszorításáért” – fogalmazott Trump, miközben a kanadai miniszterelnök, Mark Carney korábban épp az ellenkezőjét állította: „Országunk létfontosságú előrelépéseket tett ebben az ügyben”.

A drasztikus lépés nemcsak Kanada ellen irányul. A BBC tudósítása szerint a Fehér Ház által kiadott új szabályozások számos országot érintenek: a globális kereskedelmi hálózat gyakorlatilag újrarendeződik az amerikai vámintézkedések nyomán. A friss rendelkezések alapján a legtöbb országra kivetett vám 10% és 50% közötti sávban mozog, miközben csupán néhány állam tudta elkerülni az emeléseket.

Többen nem úszták meg

Indiát 25%-os, Tajvant 20%-os, míg Laoszt – a második legmagasabb kulccsal – 40%-os vám sújtja. A lista élére Szíria került 41%-kal. Tajvan elnöke, Lai Ching-te azt mondta: „ez csak ideiglenes”, és jelezte, hogy országa mielőbb szeretné lezárni a tárgyalásokat Washingtonnal.

Trump ugyanakkor kivételt tett Mexikóval: az onnan érkező termékekre vonatkozó 35%-os vámemelést 90 nappal elhalasztotta. A Fehér Ház tisztviselői ezt azzal indokolták, hogy a mexikói fél „konstruktívabban viselkedett a tárgyalások során” mint a kanadai kormányzat.

Az új tarifarendszer részletes szabályokat is tartalmaz: azok az árucikkek, amiket augusztus 7-ig felrakodnak hajókra, illetve amelyek október 5-ig megérkeznek az Egyesült Államokba, még a régi vámszabályozás szerint léphetnek be az országba.

A döntés hatása azonban világszerte érzékelhető: olyan kis gazdaságokat is érint, mint Vanuatu vagy Pápua Új-Guinea, amelyekre 15%-os vámtétel vonatkozik. Svájc például – az utolsó pillanatban próbált megegyezni Washingtonnal – 39%-os vámot kapott, miután elnöke, Karin Keller-Sutter eredménytelen telefonhívást folytatott Trumppal. „A kereskedelmi mérleg hiánya továbbra is központi aggodalom számára” – írta közösségi oldalán.

Az új gazdasági stratégia célja a Trump-adminisztráció szerint az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének javítása és a globális kereskedelem „kiegyensúlyozása”. Mint Trump fogalmazott: ezek az úgynevezett „viszonossági vámok” segítik elő a gazdasági igazságosságot. Ugyanakkor gazdasági elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedések növelni fogják a költségeket az amerikai vállalatok és fogyasztók számára, és összességében negatívan hatnak majd az USA gazdasági növekedésére.

A kritikákat Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője elutasította: „Amit látunk, az nem más, mint hogy Trump elnök újjáépíti a világ valaha volt legnagyobb gazdaságát.” Mindezek fényében világos, hogy 2025 nyara új szintre emelte az USA által vívott kereskedelmi háborút, amely immár nemcsak nagyhatalmakat, de a világ legtávolabbi szegleteit is érinti. A kérdés az, meddig fokozódhat még ez az összecsapás – és mi lesz a végső ára.