A depresszió és a szorongás a világ legelterjedtebb mentális betegségei közé tartoznak. Becslések szerint mintegy 300 millió ember él depresszióval, és körülbelül 301 millióan szoronganak, ami a globális lakosság közel 8 százalékát érinti. A megfelelő gyógyszer megtalálása azonban sokszor hosszadalmas és frusztráló folyamat, hiszen a betegek közel fele alig vagy egyáltalán nem tapasztal javulást az elsőként felírt készítmények hatására.

Egy német, svéd és dán kutatócsoport most új genetikai megközelítést dolgozott ki, ami segíthet előre jelezni, hogy mely antidepresszáns vagy szorongáscsökkentő gyógyszer lesz hatékony az adott páciensnél. A módszer a poligénes kockázati pontszámokat (PRS) használja, amelyek a DNS apró variációit elemzik, és ezek alapján becsülik meg, hogy az egyén milyen gyógyszerre reagálhat a legjobban. Bár eddig csak genetikai adatbázisokon tesztelték, az eredmények ígéretesek – emelte ki a Science Daily

A kutatás vezetője, Fredrik Åhs professzor, a Közép-Svédországi Egyetem pszichológiai és szociális munkák tanszékéről így fogalmazott: „Úgy gondoljuk, hogy ez a technológia felhasználható célzottabb tesztek kidolgozására. A hosszú távú cél egy olyan vizsgálat, amit az orvosok alkalmazhatnak a megfelelő gyógyszer kiválasztására, és a génjeink vizsgálata az egyik módja ennek. Biomarkereket is szeretnénk bevonni. Remélhetőleg a jövőben lesz egy olcsó és hatékony teszt, amely lehetővé teszi, hogy sokkal gyorsabban enyhítsük az emberek szenvedését.”

A projekt két évvel ezelőtt indult, amikor Åhs felvette a kapcsolatot Doug Speed professzorral, az Aarhusi Egyetem Kvantitatív Genetikai és Genomikai Központjának munkatársával. „Az elmúlt tíz évben azon dolgoztunk, hogy poligénes kockázati pontszámokkal előre jelezzük a betegségeket. Ez nagyon kihívást jelent, mert sok betegség több ezer variációból ered a genomban. Kiderült, hogy ezek a pontszámok a gyógyszerre adott válaszunkat is képesek előre jelezni, ami kissé meglepő, de jelentős előrelépés.”

A kutatók a Svéd Ikrek Regiszterének adatait használták, amely a világ legnagyobb ilyen adatbázisa. Összesen 2 515 olyan személyt vizsgáltak, akik depresszió vagy szorongás miatt kaptak gyógyszert. Åhs így összegezte az eredményeket: „Megvizsgáltuk ezeknek az embereknek a poligénes kockázati pontszámait, és világossá vált, hogy ha valakinek magasabb volt a depresszióra vagy szorongásra vonatkozó pontszáma, akkor a benzodiazepinek és a hisztaminok kevésbé hatékonyak voltak.”

A kutatásnak természetesen vannak korlátai. „Az adatok a felírt gyógyszereken alapultak, nem klinikai jegyzeteken. Sok mindent kikövetkeztethetünk a receptadatokból, de nem lehetünk biztosak abban, hogy nem volt enyhe torzítás. Nem tudjuk pontosan, miért váltottak gyógyszert: mellékhatások, hatástalanság vagy más ok miatt. Összehasonlítottuk az eredményeinket más klinikai vizsgálatokkal, és azok összhangban voltak a miénkkel.”

A kutatók szerint a következő lépés a klinikai vizsgálatok elindítása, amelyek megerősíthetik az eddigi eredményeket. Ha a módszer beválik, a jövőben egy egyszerű genetikai teszt segíthet az orvosoknak abban, hogy már az első próbálkozásra a legmegfelelőbb gyógyszert írják fel, ezzel időt, mellékhatásokat és szenvedést spórolva meg a betegeknek.