A Bangkokból érkező Boeing 737-800-as repülőgép a dél-koreai Muan nemzetközi repülőtéren hasraszállást hajtott végre, majd túlfutott a kifutópályán, és egy betonból készült tartószerkezetnek csapódott, amely a helyi iránymérő antenna alapját képezte. A fedélzeten tartózkodók közül csak ketten élték túl a balesetet: a repülőgép hátsó részében tartózkodó két légiutas-kísérő.

A jelentést készítő, állami irányítás alatt működő Légiközlekedési és Vasúti Balesetvizsgáló Bizottság által megrendelt szimuláció arra a következtetésre jutott, hogy a beton szerkezet hiányában minden utas túlélhette volna a balesetet, mivel az nem felelt meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak – közölte Kim Eun-hye, a baleset kivizsgálására létrehozott kétpárti parlamenti különbizottság tagja egy csütörtökön kiadott sajtóközleményben.

Mindenki életben maradhatott volna

A dél-koreai szerkezetmérnöki intézet által készített szimuláció szerint a repülőgép első becsapódása a kifutópályán nem volt elég erős ahhoz, hogy súlyos sérüléseket okozzon, és a gép körülbelül 770 métert csúszott volna, mielőtt megáll, amennyiben a beton akadály nem állta volna útját – áll a közleményben.

A vizsgálat arra is jutott, hogy ha a navigációs berendezést egy törhető szerkezet tartotta volna, nem pedig egy beton földhalom, akkor a repülőgép egy kerítést áttörve, csupán kisebb sérülésekkel állhatott volna meg.

Kim Eun-hye hivatala nem osztotta meg a teljes jelentést a nyilvánossággal. A Muan repülőteret üzemeltető Korea Airports Corporation közölte, hogy a végleges vizsgálati eredmények közzététele előtt nem kíván nyilatkozni, míg a dél-koreai vizsgálóbizottság nem reagált azonnal a megkeresésekre – írja a South China Morning Post.

A hozzátartozók igazságot követelnek

Kim Eun-hye szerint a tragédia évtizedekre visszanyúló kormányzati mulasztások következménye, mivel az érintett szerkezetet már 1999-ben megépítették, annak ellenére, hogy az megsértette az előírásokat, és veszélyesként is megjelölték, mégsem történt korrekció.

A képviselő nyilatkozata egybeesik az áldozatok családtagjainak és ellenzéki politikusoknak a fokozódó nyomásgyakorlásával, akik teljes körű elszámoltathatóságot követelnek, és azzal vádolják a hatóságokat, hogy késleltetik az elemzés nyilvánosságra hozatalát, valamint nem vizsgálják kellő alapossággal, hogy az infrastruktúra kialakítása hozzájárult-e a rendkívül magas halálos áldozatszámhoz.

A jelentés kizárólag a szerkezeti kockázatra fókuszált, és egyelőre nem tekinthető a baleset hivatalos, végleges megállapításának. A teljes vizsgálati jelentés nyilvános közzététele még várat magára, miután a hatóságok elmulasztották az egyéves határidőt egy előrehaladási jelentés kiadására. A muani repülőtér a katasztrófa óta zárva tart, és a jelenlegi tervek szerint csak áprilisban nyithat újra.

Bocsánatkérést követelnek a családok

Az áldozatok családjait képviselő egyesület egyik képviselője úgy fogalmazott, hogy a jelentés „szilárd bizonyítéka annak, hogy a katasztrófa emberi mulasztás következménye volt”, és hozzátette, hogy a családok bocsánatkérést követelnek a vizsgálóbizottságtól az információk eltitkolása miatt.

A vizsgálóbizottság egy tavaly januárban kiadott előzetes jelentésében azt közölte, hogy a repülőgép mindkét hajtóművét madárütközés érte. A nyomozók egy júliusi frissítésben – amelyet az áldozatok családjainak tiltakozása miatt nem hoztak nyilvánosságra – azt állapították meg, hogy a pilóták a madárütközések után a kevésbé sérült hajtóművet állították le.

A dél-koreai parlament időközben saját vizsgálatot indított a baleset és annak kezelése ügyében, miközben tovább erősödnek a követelések az átláthatóság és a felelősség pontos megállapítása iránt.